Böjti vacsora

Lássuk be, azért az ateistáknak sem mindig fenékig tejfel… Vegyük például azt, amikor a Feleség megérkezik nagypéntek este, a háromnapos húsvétra való alapanyagok súlyától roskadozva, mire Apa szemöldökét felvonva kinéz kedvenc napilapjából, s ártatlanul megkérdi: jó, jó, de mi lesz ma este vacsorára?

Család-otthonSzücs Gábor2008. 03. 01. szombat2008. 03. 01.
Böjti vacsora

A Feleség ilyenkor hősünk édesanyját felemlegetve (aki, lám, milyen jól megtanította fiacskáját arra, hogy ennyire segítőkész legyen), rövid tőmondattal zárja a fő témát – ihletet merítve a nemes hagyományból –: ma amúgy is böjt van, ne egyél. (Legyünk pontosabbak: valójában a „ne zabálj” hangzott el…)
Böjt van, vacsora nincs – kell ennél nagyobb kihívás egy férfiembernek? Nem, barátaim, nem kell. Sebaj, fiacskám – mondjuk tehát látszólag negédesen –, akkor csinálok én egy böjti vacsorát. A Feleség, gúnyos mosollyal el, mi pedig azon nyomban a szakirodalomhoz fordulunk. Titkos segítőmet Triebnigg Viktorné, Ankertstoki Stokinger Ellának hívják, aki 1906-ban írt egy fantasztikus szakácskönyvet, amely egy olyan kort idéz, amikor még öröm volt enni, mert nem ugrált állandóan az asztal körül Norbi, a hülye update-jeivel…
Tehát felütjük Ellát, a böjti napokra ajánlott étkeknél. Azt azonban fejből is tudjuk, hogy a böjti tilalom nem terjedt ki a pálinkaivásra, ezért legördítünk gyorsan két felest, amihez leghelyesebb, ha söröket iszunk; a tudományos elmélyedés viszont igényli a száraz, fehérbort, ezért pediglen kinyitunk egy üveg Savignon Blanc-t. Öntsünk mindjárt három decit. No, itt is van: „Böjti ebéd espereskerületi-ülésre, 12 személyre”. Esperesnek az egyházmegyék vezetőit hívják, ők olyan megyei tanácselnök-félék tehát, s ugyan vacsorájukról nincs feljegyzés, de ne kényeskedjünk, legyen ebéd. Nohát, Ella szerint, az ilyen esetekben feltálalandó egyszerű böjti ebéd a következő:
Halleves és úrigomba-leves
Hamis osztriga
Borított kelvirág rántott ajókával
Forrázott hal tojásmártással és burgonyaszeletekkel
Rántott békacomb parajjal
Tejföllel sült hal vegyes salátával és burgonyapéppel
Tálbafőtt
Ezüsttorta, mogyoró- és málnafagylalt
Vegyes sütemény, sajt, gyümölcs, feketekávé, likőrök
Ugye, erősen érződik rajta, hogy böjti… Most akkor iszunk még két deci bort. Ettől persze a férfiember valamelyest belátóbb lesz: jó, hát tényleg este van, minek ide úrigomba-leves, most vegyem elő a szmokingomat? És rántott békacombot sem eszünk – mi több, naponta mentem a kis hülyéket a kerti medencéből, nehogy Simon kutyám mentse őket; de itt van ez a hamis osztriga, ez érdekel. Merthogy igazi osztrigát sem eszünk – véleményünk szerint, az evolúció csúcsán nem illik élő lényeket fogyasztani –, nézzük hát ezt a hamis osztrigát.
„Hozzávalók, 12 személyre: végy egy párolt borjúlépet, egy egészben pirított borjúvelőt és 56 dekagramm sült borjú- és szárnyashúst, vegyesen…” Ilyenkor az ember egy kicsit lassít, iszik újabb két decit, miközben végiggondolja, melyik közértben is látott utoljára párolt borjúlépet… De amikor oda jutunk, hogy „végy harminc üres osztrigakagylót…” – már gyanítható, hogy valóban böjti este lesz, ez a mai este…
És persze ilyenkor lép be a Feleség is a konyhába és érdeklődve kérdi: készen vagy, fiacskám? Majd az üres borosüveget látva, immár más hangsúllyal ismétli: látom, készen vagy…
Az ilyesfajta ormótlanságokra nem válaszolunk. Becsukjuk Ellát, aztán benézünk a hűtőbe. Szalonna, hagyma, tojás, kolbász, paprika van – ebből készül a rántotta –, s még egy palack Savignon Blanc is várakozik a sarokban. Valahogy majd csak túléljük a böjti napokat…

Ezek is érdekelhetnek