Férjhez ad a rozmaringvíz

Egykor pofonegyszerű volt a képlet: a kenceficéktől már messziről illatozó – avagy olykor bűzlő – ember egyet jelentett a gazdagsággal. Évszázadok alatt komoly iparággá vált a parfümgyártás, a nagy divatházak saját kollekcióval szeretnék az orruknál fogva vezetni a másik nemnek tetszeni vágyó hölgyeket és urakat. Szagoljunk bele kicsit a parfümök történelmébe!

Család-otthonSzijjártó Gabriella2008. 03. 21. péntek2008. 03. 21.
Férjhez ad a rozmaringvíz

Bizony illatszerekben sem ismer határt a pazarló ember. Az még csak hagyján, hogy az ókorban a tehetősebbek illatosított vízben fürödtek, a testüket és a hajukat krémmel balzsamozták – ám a ruhaneműiken és az ágyukon kívül a házukat, a hintójukat meg a lovaikat is szagosították. Sőt, egyesek hajójuk vitorláitól sem sajnálták az illatszert, hogy még a szél is jó szagot hozzon a tenger felől.
Egyiptom királynője különleges szépítkezési szokásairól is híres lett: kezét például naponta rózsa-, sáfrány- és ibolyaolajjal (az úgynevezett kyaphival), lábát pedig mandulaolaj, méz, fahéj, narancsvirág és henna keverékével (aegyptiummal) dörzsölte be. A hatás vitathatatlan, hiszen Kleopátra két hatalmas római férfi, Caesar és Antonius szívét is rabul ejtette. Nyomdokain járt a XVI. században Stuart Mária skót királynő, aki tejben és aromás borban fürdött.
Mielőtt megirigyelnék e „tejben-vajban fürdőzők” kényelmes életét, megjegyezném: mégis mintha átok ülne rajtuk. Kleopátra kígyómarással vetett véget életének, Stuart Máriát pedig összeesküvéssel vádolták, majd lefejezték.
Hiba lenne csupán a világi hívságok közé sorolni az illatszereket! Hiszen maga Mohamed próféta, az iszlám vallás megalapítója állította azt, hogy a parfümök keltik életre a gondolatait.
Gondolták volna, hogy az első ismert alkoholos parfüm – amely egyszerre volt illatszer és gyógyító szesz – Magyar víz, illetve Magyar királyné vize néven indult hódító útjára a XIV. században? Nevét onnan kapta, hogy egy imakönyvben megtalálták Nagy Lajos királyunk édesanyjának, Erzsébetnek azt a levelét, amelyben a rozmaringvíz csodálatos, köszvényt gyógyító hatásáról írt. A legenda szerint a királyné egy remetétől kapta az örök ifjúság megőrzésére szolgáló szer receptjét – olvasható a Geopen Könyvkiadó két parfümkönyvében. A 76 éves Erzsébet a különleges víz használatától olyannyira megszépült, hogy a lengyel király beleszeretett és megkérte a kezét. Csoda-e, hogy a parfüm a romantikára éhes, eladó hölgyek körében rendkívül népszerű lett?!
Ma már nehéz elhinni, hogy a méltán világhíres francia parfümipar éppen a helyi tisztasági, pontosabban tisztátalansági szokásoknak köszönhette fejlődését. A francia udvarokban nemigen volt ismert a mosakodás fogalma: gyakrabban használtak púdert, sminket és illatos vizeket, mint szappant. A királynak is méltóságon alulinak számított volna mosakodnia – úgyhogy legfeljebb élvezkedés, hűsölés céljából ült be a medencébe.
A parfümkreátorok munkája manapság művészi tevékenység. Az orroknak nevezett szakemberek több ezer illatot képesek megkülönböztetni, amelyekből több mint száz összetevőt is tartalmazhat egy-egy bonyolult illatkompozíció. De egy híres-neves parfüm minden pénzt megér akkor, ha tőle egy nő – még ha csupán ideig-óráig is – Kleopátra méltó utódjának érzi magát…

Felajzott pillangók
Nagyon úgy tűnik, a rózsaillatú felhőbe burkolózó leányok ideje lejárt. A férfiak sem kajtatják már az erdőt, hogy elejtsenek egy-egy pézsmaszarvas hímet, hogy váladékából vágyfokozó mósuszt nyerjenek. A praktikus világ azt üzeni: legyünk rámenősek! Korunk dörzsölt üzletemberei csak felpakolnak a világhálóra egy dögös hirdetést, üvegcsébe töltenek valami titokzatos folyadékot, majd hátradőlnek, s várják, hogy dőljön a pénz.
Ez a csodaszernek beharangozott termék nem más, mint a feromon alapú parfüm. A hormonféle anyagról azt állítják, begerjed tőle a férfi, s ellenállhatatlan lesz a nő. A hatás tudományos magyarázata az lenne, hogy a lepkehölgyek sem bízzák a véletlenre a szaporodást, hanem olyan feromonokat termelnek a potrohukban, amelyek messze földről is odavonzzák a felajzott hímeket. Használják e trükköt a kártevők ritkítására is: a nőstény pillangók feromonjával a csapdához csalogatják a lepkelegényeket, ahol azok a feltüzelt „menyecskék” helyett csak elégedett növényvédőket találnak.
A szexhormon embernél is arra való, hogy egymáshoz terelje a párokat. Mindig akadnak azonban, akik nincsenek elájulva a saját feromonjaik hódító hatásától, és mesterségesen rádobnak egy lapáttal a kémiai vonzerőre
Nos, akkor jön mondjuk egy távol-keleti cég, s bedobja a bombát: „Te leszel az a férfi, akire ragadni fognak a nők!” A cég nem tagadja, hogy terméke „tisztességtelenül hatásos”. A lehengerlő reklám eredeti és tömény emberi feromonkivonattal csábít. Az sem zavarja az ügynököket, hogy az efféle humán hormonkészítményeket az unió szabályai tiltólistára tették. Aki nagyjából tízezer forintért vásárol egy apró üvegcsét, nehezen fog rájönni, átverték-e. A feromon ugyanis teljesen szagtalan anyag, ezért különösen alkalmas arra, hogy az orránál fogva vezesse a szexre éhes vevőket…

Ezek is érdekelhetnek