Gőzkacsa takarít a konyhában

Lássuk, mire képes ez a fél kézzel is használható, valóban pingvinre vagy kacsára hasonlító gőzfejlesztő. Első lépésben három-négy deciliter vizet – típustól függően – öntünk a tartályába, majd miután gondosan rácsavartuk a menetes kupakot, csatlakozóját a konnektorba dugjuk. Két-három perc múlva a készüléken lévő lámpa jelzi, hogy kész a gőz. A különböző tartozékok közül kiválasztjuk az épp szükségeset – ezek közül általában nem hiányzik a hosszabbító gégecső, a durva kefe, az ablak- és a kárpittisztító kiegészítő –, és máris munkához láthatunk.
Leglátványosabb a konyhai tűzhely megtisztítása (ez változatos balesetek színhelye szokott lenni, és ha nem tüntetjük el azonnal a nyomokat, később általában hosszasan vakarhatjuk a fejünket és a berendezés felületét egyaránt). A forró gőz fellazítja a régebbi szennyeződéseket is, a kisebbeket feloldja, s nekünk csak tisztára kell törölnünk a munkánk tárgyát. De máshol is bevethetjük a gőzkacsát, amely nemcsak a zsírfoltokat távolítja el, hanem mindenféle lerakódást, sőt a rozsdát is. Például lehet vele vécét fertőtleníteni, mert a 115-120 Celsius-fokos gőz a baktériumokat elpusztítja. Csodákra képes a fürdőszoba és a konyha járólapjain, a csempéken és a köztük húzódó fugán, a csaptelepeken, jól beválik tükrök és ablakok tisztításakor, valamint a nehezen hozzáférhető és épp ezért körülményesen – vagy egyáltalán nem – tisztítható helyeken. Elpusztítja a poratkákat és a penészt is.
Hátránya, hogy nem szabad használni festett felületeken (felhólyagzik a festék), kezeletlen fán (szálkásodhat) vagy puha műanyagon (megolvadhat).
Legnagyobb hasznának pedig a vegyszermentes tisztítást vélem. Ennek több előnye is van: ritkábban találkozunk – főleg a kisgyerekek – mérgező vegyszerekkel, önfeledten takaríthatnak vele a bizonyos anyagokra allergiás személyek is, s ezek mellett alacsony a környezetterhelése. Ami a költséget illeti: tízezer forint alatti áron be lehet szerezni minőségi gőzkacsát – és persze a víz még mindig olcsóbb, mint a tisztítószerek.