Jogi esetek

Egy család külföldre készült nyaralni, felkerestek hát egy utazási irodát. Sikerült kiválasztani egy üdülőhelyet, ahol az iroda katalógusa szerint állandóan süt a nap, de az óceán enyhíti a sivatagi forróságot: mindent összevéve a hely kiválóan alkalmas arra, hogy ott kisgyerekes családok pihenjék ki az év fáradalmait.
Az üdülőhelyen az ég állandóan felhős volt, zuhogott az eső. A helybeliek biztosították a turistákat: ez teljesen normális az évnek ebben a szakaszában, amit éppen ezért esős évszaknak nevez a nép ajka. Odahaza a családfő felvetette az utazási irodának, hogy talán visszatéríthetnék a befizetett részvételi díj negyven százalékát, tekintettel a kellemetlenségekre.
Hamar világossá vált, hogy az összeg egy részének visszafizetését az utazási iroda nem úszhatja meg, ugyanis a katalógusban valótlan tájékoztatást nyújtott a szerződés tárgyáról. Azért ugyan nem felel az utazási iroda, ha egy adott időpontban véletlenül rossz idő van, de azért igen, ha olyan időpontra teszi az utazást, amikor a helyi időjárási viszonyok rendszerint nem teszik lehetővé az üdülőhely fő attrakciójának számító tengeri fürdőzést. A fő kérdés nem ez volt – hanem hogy az utaztatás, mint szolgáltatás, osztható vagy oszthatatlan.
Az iroda úgy vélte, hogy az ő tevékenysége több részből áll: megszervezi a helyváltoztatást, lefoglalja a szállást, biztosítja az étkezéseket, és bizonyos esetekben a programokat is. A jelen esetben nem volt panasz a repülőútra, a programokra, sőt az étkezésekre sem, ezért a díjleszállítást kizárólag a szállás árára kell alkalmazni, mivel csak a szállásra vonatkozó információk voltak valótlanok. A turisták úgy vélték, hogy ez a szolgáltatás oszthatatlan: ugyanis ha ők tudják, hogy olyan helyre mennek, ahol nekik rossz lesz, akkor az egész szolgáltatást nem veszik igénybe – nem esznek, nem isznak, nem repülnek.
A bíróság úgy döntött, hogy az utaztatás oszthatatlan szolgáltatás, ezért az irodának vissza kell fizetnie a teljes befizetett összeg negyven százalékát.