Jogi esetek

Egy kilencvenkét éves asszony élete végén, ahogy ez lenni szokott, mindenféle bajaival többször, több kórházat megjárt. Fia mindenhová kísérgette, miközben a legtöbb helyen konfliktusba keveredett az orvosokkal. Az asszony végül meghalt, fia pedig szemrehányásokat tett az orvosoknak, hogy nem tettek meg mindent anyja életéért. Kérte, hogy adják ki a beteg gyógykezelésére vonatkozó iratokat, amelyeket végül – pereskedés után – meg is kapott. Majd, mivel szakmai hibát nem talált, személyiségi jogai megsértése miatt indított pert anyja kezelőorvosa ellen.
Sérelmei a következőek voltak: az orvos nem adta ki a gyógykezelésre vonatkozó iratokat, ahogy anyja CT-leletét sem. A halál okaként kiemelt helyen agylágyulást jelölt meg az orvos, emberünk ezt is sértőnek találta. A doktornővel történt telefonbeszélgetés során a hozzátartozó azt sérelmezte, hogy az megjegyzéseket tett édesanyja életkorára. Mindezt – az édesanyja gyógykezelése során, még annak életében felmerült panaszokkal együtt – emberünk személyiséghez fűződő jogának olyan súlyos megsértéseként értelmezte, amelyet csak félmillió forint nem vagyoni kártérítéssel lehet helyrehozni.
A bíróság eleve elutasította, hogy érdemben vizsgálja a gyógykezelés során felmerült panaszokat, mivel a leszármazott személyiségi jog megsértéseként csak az édesanyja halálával kapcsolatos tényekre hivatkozhat, ami ez előtt történt, arra nem. A gyógykezelésre vonatkozó iratok kiadása szempontjából a kórház mint jogi személy az illetékes, melynek a doktornő az alkalmazottja, de vele szemben ezért személyiségi pert indítani nem lehet. A CT-t már csak azért sem adhatták ki, mert az egy másik kórházban készült.
Az agylágyulás egy létező betegség: hogy az elhunyt ebben szenvedett-e, nem tudni, mivel a felperes nem engedte felboncolni, így ezért sem állapítható meg jogsértés. Az utolsó vádpont, hogy a doktornő megsértette az elhunyt emlékét, amikor megjegyzést tett annak életkorára. A bíróság úgy vélte, hogy az a kijelentés, hogy „soha fiatalabb ember ne hagyja el az árnyékvilágot, mint az Ön édesanyja”, az adott helyzetben csak egy vélemény, nem sért személyiségi jogot. Ezzel a keresetet a bíróság elutasította.