Vizelettartási problémák és szédelgés

Levélírónk tanácstalan, mit tegyen, milyen vizsgálatra van szüksége. Panasza hátterében számos megbetegedés húzódhat meg. Okozhatja például a húgyhólyag megbetegedése, de bizony nem zárható ki nőgyógyászati gyulladás lehetősége sem. Vérszegénység, hormonális eltérés, valamint a hüvely természetes baktériumflórájának megváltozása is belejátszhat a panaszok vissza-visszatérő jellegébe. Mindezért azt javasolom, hogy részletes laboratóriumi, tenyésztéses vizsgálatok elvégzése mellett mindenképpen keresse fel az urológus és a nőgyógyász szakorvost.

SZÉDELGÉS jeligére választ váró olvasónk pa¬nasza mögött vertebrobasilaris szindrómát állapítottak meg – e kórképről kér bővebb tájékoztatást. A nyak hátsó oldalán a csigolyaközti artériák viszik fel a vért a szívből az agyba. Ezek a vertebrális és a belőlük keletkező basiláris artériák látják el a kisagyat, a hidat és a középagy legnagyobb részét. A vertebrobasilaris szindróma olyan tünetegyüttes, amit ezeknek a verőereknek a keringészavara idéz elő. Az összes agyi történés tizenöt százaléka e területen zajlik. Nemegyszer bizonyos fejmozdulat váltja ki. Az esetek túlnyomó részében nem jár eszméletvesztéssel. Ellenben jelentkezhet tarkótáji fejfájás, szédülés és érzészavar a végtagokban, az arc bőrén. A szédülés gyakran forgó jellegű és hányás kíséri. Felléphet nyelési bénulás, rekedtség vagy látászavar. Néha kisagyi tünetek, például a mozgás összerendezettségének hiánya is fennállhat.

A vertebrobasilaris szindróma leggyakoribb oka a nyaki csigolyák meszesedése és az érelmeszesedés okozta keringészavar. Felléphet reggel, felkelés után jelentkező vérnyomásesés következtében, vagy a mellkasi nagyerek vérkeringési zavara miatt is. A kezelés a kiváltó októl függ. Orvoslásában fontos a vérnyomás rendezése, a reumatológiai és csigolyaeltérések kezelése ugyanúgy, mint az esetleges érszűkület gyógyítása. Értágító, keringésjavító szerek mellett fontos a betegséghez vezető rizikótényezők megszüntetése is.