Ólomkatonák forradalma

Határozott tekintettel néz előre, de bajusza alatt mintha kicsit mosolyogna. Tartása kihívó: egyik kezét csípőre teszi, másikkal a vállára vetett muskétát tartja. Oldalán kulacs lóg, kabátján farkasprém borítású kacagány. Magassága kilenc centiméter. Az 1606-os Bocskai-hajdú a készítő, Farkas Gyula egyik kedvenc ólomfigurája.

– A mostoha történelmi témák különösen közel állnak hozzám. Akikkel mások nem akarnak foglalkozni, azokat dacból, dühből, csak azért is megformálom – mondja. – Egyébként soha nem figurákban, hanem témákban, elsősorban magyar történelmi eseményekben gondolkodom. Feldolgoztam például a honfoglalást, az 1848-as szabadságharcot, az egri vár ostromát, a siklósi Tenkes kapitányának történetét. Elkészítettem Mátyás király fekete seregét, a magyar királyok sorozatot, de a lovagkor figuráit, az egyiptomi hadsereget és a római légiót is.

Az elmúlt tíz év alatt mintegy kétezerféle figurával rukkolt elő a mester. Ez még akkor is óriási szám, ha tudjuk, az ólomkatonák ma reneszánszukat élik. Míg a külföldi készítők évi tíz-tizenkét új figurát formálnak meg, addig ő havonta hat-nyolc-tíz újdonságot készít. Mindez úgy lehetséges, hogy hatévnyi kísérletezés után feltalált egy anyagot, amellyel forradalmasította az ólomkatona-készítés technikáját.

– Feleségem kedvenc teflonját porrá forrázgattam. Kémikusokkal, fizikusokkal tárgyaltam, az internetet bújtam, annyi információt gyűjtöttem, hogy akár bombát is készíthetnék. Végül sikerült a tervem, előállítottam a gyurtex plasztinint. Ez az anyag lehetővé teszi a direkt beformázást, így az új figurák megmintázási ideje jelentősen lerövidül.

Aranypáncélos lovagot tesz elém a tizenharmadik századból. Felszerelése valódiként csillog, a szikla, amire lábát helyezi, szintén élethű. Úgy játszik rajta a fény-árnyék, mint a valóságban.

– A festési módszert is megreformáltam, feltaláltam a gravitációs festést. Ugyanazt a háromdimenziós hatást lehet vele elérni, mint a makettfestéssel, csakhogy három hét helyett pár perc alatt.

A találmányoknak köszönhetően a gyártás lényegesen felgyorsult, az ár pedig hetven százalékkal csökkent. Az ólomkatonázás így ma már nem a tehetősek privilégiuma. Alakulóban vannak például a történelmi ólomfigurák festésével foglalkozó iskolai szakkörök.

– Az ólomkatonák az esztétikum mellett értéket és tudást közvetítenek – folytatja. Egy nyíregyházi iskolában például, ahol működik ilyen szakkör, az indulás óta az iskola egészének tanulmányi átlaga három tizeddel nőtt. Éktelen zaj szakítja meg a beszélgetést a telefon felől, egy lovasroham hangja. Fekete Gyula felkapja mobilját és bemutatkozik: „Tessék, itt a seregek ura.”