Oltások influenza ellen

Az A vírus a felelős a kiterjedt járványokért. A B kisebb, helyi fertőzéseket okoz, míg a C egyedi esetekből tenyészthető ki. Az A vírus felszíni szerkezetét két antigén határozza meg: a hemagglutinin – H, valamint a neuraminidáz – N. E felszíni antigének folyamatosan változnak, így alakul ki a H1, H2, H3 (ezek emberi megbetegedést idéznek elő), illetve két N antigén, az N1 és N2. Általában ezek lassan változnak, és csak kevéssé különböznek az előzőektől, ezáltal védettek vagyunk velük szemben. Amennyiben gyorsan megváltoznak, és az egész felszíni anti¬gén¬struk¬túra átalakul, az emberiség hirtelen védtelenné válik az új vírussal szemben. Ilyen gyors változásra a tapasztalatok szerint 10-20 évenként van esély.

A szakemberek aggodalmát az okozza: nem lehet előre megmondani, hogy amikor a hagyományos influenzavírusok okozta járvány találkozik az új típusú H1N1 vírus okozta járvánnyal, milyen újfajta influenzavírus alakul majd ki. Minél kevesebben kapják meg bármelyik betegségfajtát, annál kevésbé találkozhat a két vírus egymással, és annál kisebb az esélye egy veszedelmesebb vírus kialakulásának és terjedésének.

Az influenza elleni védekezés leghatásosabb formája az évenkénti védőoltás. Azért kell évenként ismételni, mert egyrészt változhat az oltóanyag összetétele a WHO járványelőjelzése alapján, másrészt pedig a védettség egy év alatt jelentősen csökken. Mindenképpen javasolt az új típusú, H1N1 ellen is védőoltást kérni. A két védőoltás együtt megvédhet attól, hogy bármelyik járványt megkapjuk. Ez pedig biztosítja, hogy szervezetünk ne gyengüljön le és ne kaphasson súlyos szövődményt egy olyan betegségben, amit, ha odafigyelünk, megelőzhettünk volna. A H1N1 oltás különösen fontos a fiatalabb korosztálynak, mert ők még nem találkoztak sem a spanyolnáthával, sem a hongkongi nagy influenzajárvánnyal.