Virágnévnapok: Borostyán, a különleges

A borostyán fás szárú örökzöld kúszónövény, rövid kapaszkodógyökereivel rögzíti magát a földön, illetve a fák törzsén. Az üveg kivételével szinte mindenféle anyagú felületen megkapaszkodik. Különleges tulajdonsága, hogy a virágot, termést nem hozó hajtásainak levelei egészen más alakúak, mint azok, amelyek a termést érlelő hajtásokon képződnek.

A borostyán hazánk erdeiben őshonos. A félárnyékos, árnyékos helyeket különösen kedveli, itt a legjobb talajtakaró. Jól alkalmazkodik, elviseli még a tűző napot is, ilyen körülmények között azonban öntözést igényel. Nyár végétől késő őszig virágzik, kicsi, zöldessárga ernyős virágai nektárban gazdagok. Gyümölcsei, az apró fekete bogyók, lassan fejlődnek ki, a tél végére válnak éretté – éppen arra az időre, amikor már nehezen találnak ennivalót a madarak.

Mintegy hétszáz fajtája létezik a világon, abból nálunk csak alig tíz szerezhető be a díszfaiskolákban. Egyik változata hazai nemesítésű, különlegessége, hogy sötétzöld levelei télen lilára színeződnek. Az úgynevezett aranyszív borostyán jellegzetessége, hogy zöld leveleinek közepe élénksárga. Bár – ellentétben társaival – talajtakarónak kevésbé felel meg, falak és fatörzsek befuttatására viszont igen alkalmas.