Miért keresnek kevesebbet a nők?

Noha a fejlett országokban törvények tiltják a nemi alapú diszkriminációt, a nők és a férfiak fizetése között világszerte szakadék tátong. Az Európai Unióban átlagosan 18 százalékkal keresnek kevesebbet a női alkalmazottak férfi kollégáiknál, míg az Egyesült Államokban 23, nálunk pedig 17 százalékos bérszakadék. Ráadásul a hölgyek annak ellenére érnek kevesebbet a munkaerőpiacon, hogy iskolázottság tekintetében maguk mögé utasították az urakat. (Egyébként az EU-ban ma már az egyetemi hallgatók 59%-a nő.)

A fizetési különbség letagadhatatlan, ám ebben a szexista főnökökön túl egyéb tényezők is szerepet játszhatnak. A nők nagyobb arányban képviseltetik magukat az alacsonyabb presztízsű, rosszabbull fizetett foglalkozásokban. Miközben a hölgyek az összes foglalkoztatott 45%-át teszik ki, az egészségügyben és az oktatásban dolgozók több mint háromnegyede nő, az irodai alkalmazottak között 93%-os, a kisegítő jellegű (mindazonáltal felsőfokú végzettséget igénylő) munkakörökben 65%-os a gyengébbik nem aránya. Vagyis míg az azonos iskolai végzettséggel rendelkező férfiakból vezetők, orvosok, ügyvédek, tudósok lesznek, a nők inkább alkalmazottnak vagy tanítónak állnak, s csak ritkán vállalják a vezető pozíciókért folytatott versenyfutást. Részben ez magyarázza, hogy a céges ranglétrán felfelé haladva a felsőbb pozíciókban egyre kisebb arányban találkozhatunk a gyengébb nem képviselőivel, a cégvezetőknek pedig már csak alig egytizede nő.

A nők nem szívesen vállalják a versengést, főképpen ha a következő karrierlépcsőre jutáshoz másokon kell átgázolniuk. Kisebb az önbizalmuk, s kevésbé hajlandóak a magánéletet feláldozni a munkahelyi érvényesülés oltárán.

Másrészt karrierútjukból szükségszerűen kiesik a családalapítás időszaka. Egy amerikai felmérés szerint másfél évtizedes távlatban a 26-59 éves nők 52 százaléka esik ki legalább egy évre a munkából, míg a férfiaknak csupán 16 százaléka marad egy esztendőre kereső tevékenység nélkül. A nőkre nyilvánvalóan nagyobb családi teher nehezedik, emiatt a munkáltatók joggal gondolhatják, hogy kevésbé megbízható munkavállalók.

S ezzel visszacsöppenünk a sztereotípiák világába. Mert hogy ezek léteznek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint egy szintén tengerentúli felmérés, amely a nemiség-átalakító műtéteken átesettek keresetének alakulását szondázta. Az eredmények szerint azok a férfiak, akik az operáció után nővé váltak, átlagosan 32 százalékkal kerestek kevesebbet a műtét után, míg azoknak a nőknek, akik férfiként tértek vissza dolgozni, 1,5 százalékkal emelkedett a fizetésük.