Született magyar feleségek

Kata férje mérnökből lett vállalkozó. Párja óhajára felhagyott a tanítással, csak otthoni munkájával s három fiuk nevelésével foglalkozott. Mikor évek múltán már jól futott a cég szekere, belépett életükbe a barátnő. A feleséget kipenderítették a férj nevén lévő üzletből, így visszament tanítani – minimális pénzért. Válásukkor a cég hirtelen veszteséges lett, amivel szerinte őt szinte kisemmizték. Fiai támogatják, hogy legalább a lakásrezsit ki tudja fizetni.

Az Egyesült Államokban talán nem így alakult volna a helyzete, hiszen ott a kertvárosi feleségek zöme válás után asszonytartás címen szép havi „apanázsra” számíthat.

– A hazai családjogban 1952-től máig hatályos házastársi tartást jellemzően nők igénylik, és közülük sem sokan – mondja dr. Jean Kornél, az ECOVIS, dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda családjogi szakértője. Napjainkban a nők már nemcsak kényszerből, hanem a karrierjük miatt is tömegesen dolgoznak, így váláskor nem szorulnak tartásra. Ez nem is illetné meg őket. A tartás feltételeit szűkszavú paragrafus taglalja: a házastárs akkor köteles önhibáján kívül rászoruló volt párjának fizetni, ha az jogilag nem kötött új kapcsolatot, megélhetését a közös vagyonból képtelen fedezni, nem tudja a lakást eladni, nem tud állást találni, ugyanakkor a tartót – aki általában a gyerekek után is fizet – a tartás nem veszélyezteti a megélhetésében. Élettársak nem élhetnek ilyen igénnyel.

– Mindez a Rákosi-érában fogalmazódott. Nem tartja elévültnek?
– Sok szempontból igen, hiszen egyes rendelkezései elszakadtak a mai valóságtól. Főként az összegek méltatlanul alacsonyak a napi megélhetéshez, és itt nemcsak a házastársra, de a gyerekekre is gondolok. Nem véletlen, hogy a jogalkotók újragondolták a korábbi szabályozást, amely az idén májustól életbe lépő új polgári törvénykönyvben már jobban igazodik a gyakorlathoz. Fontos tudni, hogy a hazai szabályozás nem alkalmazza a „vétkesség” elvét, ami az Egyesült Államokban egy váláskor súlyos anyagi következménnyel járhat.

A magyar bíróság nem firtatja, kinek a hibájából romlott meg a házasság, csupán azt, hogy az életközösség valóban helyrehozhatatlanul megromlott-e. És ha már az Egyesült Államokat említjük: az ottani jómódú feleségek közül sokan háztartásbeliek, így a házasság felbomlása után valóban nehéz helyzetbe kerülhetnek.

– Ez nálunk is megtörténhet, pedig a nők többsége dolgozik.
– A magyar bíróság alaposan górcső alá veszi a tartást kérelmező helyzetét. A közös vagyont vagy azt a tényt, hogy a rászorult azért nem tud elhelyezkedni, mert „túlképzett”, vagy kora miatt nem kelendő a munkaerőpiacon. Viszont igazolnia kell, hogy állásinterjúkra jár, a közös vagyonnak számító lakást eddig nem tudta eladni, közben pedig ennivalót kell vennie és fizetni a rezsit. Eddigi praxisomban legfeljebb néhány, tízezres nagyságrendű tartás megítélésével volt dolgom. Férjek is kerülhetnek ilyen helyzetbe, ám az elmúlt évtizedben egyszer sem találkoztam ilyen kérelemmel.

– Rögzíthető-e a házastársi tartás egy házasságkötés előtti szerződésben?
– Elvileg igen. A törvény nem tiltja, hogy a házasulandók ezt a fajta kötelezettséget írásba foglalják. Ma azonban még a házassági szerződések sem elterjedtek Magyarországon, tartási megállapodásról pedig nem is hallottam.