A lányokhoz húznak az apai nagymamák

A jelenséget úgy hívják, hogy „ ellentétes nemű nagyszülői gondoskodás”, s mint korábbi tanulmányok is kimutatták, az apai nagymamák jobban rajonganak a lány unokáért, mint a fiúért.

Dr. Urban Friburg, a Kalifornia Egyetem kutatója szerint a nagyszülők eltérően állnak az unokáikhoz annak nemétől és felmenőitől függően. A szakember a csapatával kidolgozott egy olyan matematikai modellt, mellyel tesztelni lehet az előbbi állítást. Így kiderült: az apák a fiaikba az Y, míg a lányaikba az X kromoszómát örökítik tovább, aminek aztán „fontos evolúciós következményei” lesznek, amikor kialakul a verseny a testvérek között.

Az apák X kromoszómái többnyire az édesanyjuktól származnak, ami azt jelenti, hogy a lányukban sokkal több közös vonás lesz az apai nagymamával. Ez azonban, úgy tűnik, mégsem teljesen így valósul meg.

Egy korábbi tanulmány ugyanis felvetette, hogy a nagyszülők kedves bánásmódja abból a bizonytalanságból fakad, hogy nem lehetnek 100 százalékig biztosak benne, hogy az unokáik valóban a sajátjuk-e. A nő ugyanis pontosan tudja, hogy ő a gyermeke anyja, de az apánál mindig fennáll egy a bizonytalanság, ami így a nagyszülőkben is megjelenik.

Míg az anyai nagyszülők biztosan tudják, hogy a génállományuk a lányukon keresztül továbböröklődik az unokákban, az apai nagyapáknál a bizonytalanság megkétszereződik: ugyanis az sem biztos, hogy a fiuk a sajátjuk, illetve, hogy az unokájuk valóban az-e.

Mindazonáltal egy korábbi kutatás azt is kimutatta, hogy ahol az apai nagymamák segédkeznek a családban, ott a lányunokának jobbak az túlélési esélyei. A fiúknak pedig ott nő meg a renoméjuk, ahol az anyai nagymama vesz részt a gyermeknevelésben.