Milyenek a modern anyák?

Az elmúlt húsz év során jelentősen átalakultak a női szerepek. Habár úgy tűnik, a szinglik kora leáldozóban van, még mindig sokkal később döntenek úgy a nők, hogy gyereket vállalnak. Ráadásul, ha ezt meg is teszik, a házasság nem alapfeltétele a családalapításnak, s a kicsik sokszor csak „becsúsznak”.

Család-otthonKovács Réka2010. 05. 27. csütörtök2010. 05. 27.
Milyenek a modern anyák?

A Pew Research Center összehasonlító elemzése szerint az elmúlt két évtizedben egy évvel nőtt az amerikai nőknak az első gyermek születésekor jellemző átlagéletkora. Míg ma az anyák átlagosan 25 évesen adnak életet első gyermeküknek, 1990-ben ez a szám 24 év volt. Az adatok szerint a nők háromnegyed része jellemzően 20 és 34 éves kora között szüli meg gyermekeit, de 1990 óta folyamatosan nőtt a harminc év fölött szülő nők aránya is. A 35 és 39 év közöttiek esetében 47, a 40 és 44 év közöttiek körében 80 százalékkal nőtt a gyermeket vállaló nők aránya – igaz, az arányok mögött rejlő számok nem túl magasak.

A későbbi gyermekvállalás hátterében részben az anyák iskolázottsága áll. A kilencvenes évek elején a szülő nők 20 százaléka alapfokú, 39 százaléka középfokú, 41 százaléka pedig főiskolai végzetséggel rendelkezett. A 2000-es évek második felében azonban már az anyák 54 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 26 százaléka részesült középfokú és továbbra is 20 százaléka alapfokú oktatásban.

A magas iskolai végzettség kiemelten jellemző a 35 év fölött gyermeket vállaló édesanyákra: körükben tízből hét a diplomások aránya.

Érdekes és ugyanakkor lehangoló adat, hogy az iskolázottsággal ellentétes trendet mutat a házasságban született gyermekek aránya. 1990-ben a nők 28 százaléka szült férjezetlenül, míg 2008-ra ez az arány 41 százalékra emelkedett. A házasságon kívüli gyermekvállalás egyre elfogadottabb az amerikaiak körében, bár sokan vélik úgy, hogy e jelenség nem tesz jót a társadalom egésze számára.

A Pew kutatói a gyermekvállalás okára is rákérdeztek a szülőknél. A megkérdezettek elsöprő többséggel (87%) a gyermekvállalás örömére hivatkoztak. Meglepő módon – ötven évvel a fogamzásgátló tabletták forgalmazása után  – a válaszadók 47 százaléka elismerte: a baba nem tervezetten érkezett, a családalapítás inkább „csak úgy megtörtént”.

A KSH Népességtudományi Kutató Intézet „Demográfiai Portré 2009” című kötetében megjelent tanulmány szerint az idősebb korban történő gyermekvállalás a magyar nők körében is jellemző. A Spéder Zsolt és Kapitány Balázs által jegyzett kutatás szerint míg a kilencvenes évek elején az első alkalommal szülő nők háromnegyede 25 év alatti volt, addig napjainkban az ilyen, viszonylag fiatalon anyává váló nők aránya alig egynegyed. Az elmúlt két évtizedben öt évvel emelkedett a nők átlagos életkora első gyermekük megszületésekor: az 1990-es évekre jellemző 23 évről 2008-ig 28-ra emelkedett. Mindeközben természetesen nem csak a kismamák, de a kispapák is idősebbek lettek. Az elsőgyermekes apák átlagéletkora 29,5 évről 32-re tolódott ki.

A kutatás szerint – az európai és amerikai trendekkel összhangban – hazánkban is nőtt a házasságon kívüli gyermekvállalás aránya. 1990-ben a gyermekek 13, míg 2008-ban már 40 százaléka született olyan családba, ahol a szülők nem voltak házasok.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek