Dacia Duster 1,5 dCi: nem viccel

A Dacia számára van akkora lépés ez a modell, mint anno a Logan volt. A román gyár első vállalható négykerekűjétől  eljutottunk az első olyanhoz, amelynek évtized múltán bizonyosan lesz fan klubja. A Duster ugyanis – szakítva a román autógyártás hagyományaival – menő és divatos. Pontosan megérezték a piaci igényt egy masszív felépítésű, terepezésre is képes kompakt autóra, amelyik elérhető azoknak is, akiknek eddig csak a „Mi autónk” jött számításba. Határozott formák, robosztus felépítés, s egy kicsit csalóka kinézet – a Logan padlólemezére épülve nem tud sokkal nagyobb lenni annál, így a képeken jóval méretesebbnek tűnik, mint amekkora valójában. A Dacia Duster klasszikus kompakt szabadidő-autó.

Nagyon sajnáltam, mikor beülvén konstatáltam: ide már alig jutott fantázia. Nem változott a már megszokott lehangoló kivitel: sivár felületek és felejthető anyagok. Az ergonómia sem tökéletes, de gondolom, nem véletlenül: ha minden klappolna, ki venne Renault-t? Nyilván senki, így kell lennie valami olyannak is, ami a drágább, feljebb pozícionált termékek irányába lökdösi a vevőt. Ám ne hagyjuk, hogy ez az átlátszó manipuláció kifogjon rajtunk, mert a Duster-ben ülni jó – még ha a műszerfalhoz érve kicsit meginog is sofőr. Mi ez a borzalom, kérdezhetnénk, ilyen sivár fröccsöntött műanyaggal hol is találkoztam legutóbb? Ja igen, a Logan-ban. Sebaj, hely van minden irányban, az ülések pedig legalább átlagosak. A csomagtartó csaknem 500 literes (a négykerekes változatokban valamivel kisebb), ami tisztességes dolog, főleg, hogy a hátsó sorban is panasz nélkül el lehet férni. A kinyitáshoz igazi férfi kéz kell, mert a csomagtartó nyitógombját egy átlagos nő aligha tudja benyomni.

A legnagyobb újítás a 4x4-es hajtáslánc, ami, hála a Renault-Nissan házasságnak, az utóbbitól érkezett. A japánok több más, drágább modellben is használják e rendszert, ami a Dusternél csak az erősebbik dízellel vagy az 1,6-os benzinessel kérhető. A hajtáskapcsolót a váltó előtt találjuk, s három lehetőség közül választhatunk. Városban vagy országúton a 2WD állás a megfelelő, ilyenkor csak az első két kerék hajt. „Auto” fokozatban akkor kapcsol be a rendszer, ha kipörögne a kerék, ezt enyhébb terepen, föld- vagy havas úton érdemes használni. A nyomaték maximális kihasználásához a „Lock”-ot válasszuk: ez meredek terepen vagy komolyabb sárban is kihúz minket a csávából. A Duster súlyos helyekről erölködés nélkül mászik ki, nehéz vele elakadni. A megerősített futómű egyébként minden Duster sajátja, s igazán jól illik hazánk sivár állapotú útjaira. Stabilan tart és feszesen csillapít, de nem kényelmetlen vele a kátyús vagy egyenetlen talaj sem, ptimálisra hangolták. A váltó lehetetlenül rövid fokozatkiosztást kapott, az egyes tényleg csak elindulásra való.

Egyszerű és nagyon jól használható kocsit kap a pénzéért, aki Dustert vesz. Meglepetésel, felesleges cicomák és extrák helyett simán elmegy keményebb terepen, sárban, hóban is. Kétkerékhajtással se rossz vétel, de a 4x4-es dízel a maga 110 lóerejével és 7 liter körüli fogyasztásával négy milliónál kevesebbért bombaajánlat. A belépő szintű benzines 2,8 milliótól indul, s fél millióval drágábban már négykerekes hajtással is megkapjuk – ebbe azonban sajnos opcióként sem rendelhető égkondi.

Kétszer drágább autókban is megtaláljuk a Duster összkerék-rendszerét, így bátran mondhatjuk, hogy ár-érték arányban az egyik legjobb ma a piacon. Aki ilyet akar, jobb, ha tudja: úgy fél évet kell várni, annyira nagy rá az igény. S elképesztő dolog ez, ismerve az autópiac mai helyzetét!

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!