Összefoglalás a kutyasétáltatás vitájáról

„És a macskákra mikor hoznak hasonló rendeleteket? Ők is az utcán végzik a dolgukat! Szájkosarat rájuk! Manikűrt, hogy ne karmoljanak, ragasszák le a szájukat, mert mikor szerelmeskednek, túl hangosak!”
„A szájkosarat nem kellene fajtához kötni, a kutyatartást viszont vizsgához. Nálunk valóban a béka feneke alatt van a kutyatartás kultúrája.”

„Mellesleg jegyzem meg az okos rendelethez, hogy statisztikailag a legtöbb kutyaharapást a spánielek követik el…”

„Amióta járni tudok, folyamatosan kutyusokkal nőttem fel, bár nekem nem engedték a szüleim, de a parkokban rögtön betámadtam másokét. Emlékszem, egyszer uncsitesómat arcba harapta a nagyi tacskója, mert odament hozzá, amikor kajált. Ennek nem az lett a vége, hogy a kutya kikapott, hanem mondták a gyereknek, hogy tartsa be a szabályokat és tisztelje a kutyát.”

„Ausztriában mindenhová vihetem a kutyámat, itt már lassan csak ledarálva, vákuumfóliában. A törvényhozók szégyelljék magukat, hogy a népszerűségi statisztikákért lassan már lövetnének is, teljesen mindegy, mi a normális. De mi a normális? Ha a kerületben többségbe kerülnek a drogosok, akkor a kerület ingyen heroint fog osztani és 30 000 forintig bünteti majd, aki nincs belőve? Agyrém. Azt hiszem, elköltözöm a kerületből.”

„Sajnos a magyar társadalom kiskorú, ez van. Emiatt kell kiírni mondjuk a játszóterek mellé, hogy ott tilos rágyújtani. Nem a dohányzás ellenében hozták ezt, hanem a seggfej szülők miatt, akik rápipáltak a homokozó mellett ücsörögve, majd a csikket bele is dobták, nyilván. Azt hogy ez nem normális dolog, alapból kéne tudni mindenkinek, de nem tudják, ezért szabályozni kell.”

„Én megpróbálom úgy tartani az állatot, hogy az ne zavarjon másokat (takarítok utána, megfogom, ha látom, hogy mások félnek tőle, mozgatom, hogy ne üljön otthon és unalmában ne kezdjen ugatni), de én is elvárom, hogy mások is ezt megtegyék. Ne kelljen cigifüstös helyeken közlekednem. Ne kelljen hallgatnom a szomszéd gyermek sírását. Oké, hogy ő a jövő, de nem az én jövőm, hanem a szomszédomé. Ne kelljen a járdán félreugrálnom a biciklisek elől, és ne kelljen az úttesten görcsölnöm a mindenkit utáló autósok miatt. És lehetne folytatni a sort.”