Peugeot 5008 1,6: sokat kér és ad

A németek utazólimuzint, az olaszok sportkocsit, a japánok kompaktot, a franciák meg családi autót készítenek kitűnően. Eddig egyetlen gallként a Peugeot-nak nem volt opcionálisan hétszemélyes járműve. Az 5008- cal mindent bepótoltak és méltó vetélytársat állítottak az úttörő Renault Grand Scécic-nek és a Citroën Grand Picasso-nak. Kívülről például ez a legsportosabb, és fehér színben pedig kifejezetten feltűnő.

A Peugeot szakított az eddigi nagymacskás megjelenéssel, és helyesen tette. A 3008 után az 5008-nak is jól állnak a francia gyártó legújabb formajegyei – a 407 utód 508-as is ezen az úton megy tovább. Egyedül az első lámpák alatti ezüst díszbetét hat ikissé degenül, szerintem felesleges cicoma.

A vezetőülésbe huppanva elégedetten konstatálja a családfő, hogy azért nem minden a gyerekekről szól. A kellemes és jó tapintású középkonzolon talál egy sor billenőkapcsolót, aminek értelme nem sok, de nagyon menőn néz ki. A csőbe bújtatott műszerek is minőségi benyomást keltenek, s van „head-up display” is, ami kihagyhatatlan extra. Az elektromosan kihajló kis plexitáblára vetített információk (sebesség, tempomat-beállítás stb.) úgy is láthatók, hogy nem vesszük le szemünket az útról. Ja, és még egy nagyon hasznos apróság: a követési távolság figyelő. Ez megmutatja, hogy a sebesség alapján kalkulálva hány másodpercnyi a különbség az előttünk haladó és köztünk, s ha veszélyesnek ítéli a közelséget, akkor jelez. A gyakorlatban ez az autópályán jön jól, amikor fáradtan és esőben autózva nem engedett féktávon belül kerülni az elöl haladóval. Apropó, eső. A tesztautót elöl-hátul parkolóradarral szerelték fel, s a havasesőben dugóban állva arra lettem figyelmes, hogy elkezd sípolni, aztán meg abbahagyja, majd újra kezdi. Ahogy leperegtek a vízcseppek, vészes közelséget érzett és így riasztott.

Ne felejtsük ki a családot sem: a második sorban három rendes méretű ülést találunk, két kihajtható asztalkával, s a netán unatkozó gyerekek az üvegtetőn át gyönyörködhetnek a kilátásban. Ekkor csaknem 600 literes csomagtartó marad, ami tisztességes méret, de ha a leghátul található két szükségülést kihajtjuk, akkor is marad még valamennyi hely mögöttük. Ide persze csak gyerekeket ültessünk, nem felnőttnek való vidék ez. Zsebekből és tárolókból is akad szép számmal, a hátsó ülések előtt a padlóban is van rekesz. A csomagtartóban találunk egy beépített zseblámpát is.

Az 1,6-os turbómotor teszteltük az 5008-asban is, bár már próbáltuk más autókban és nagyon elégedettek voltunk. Most valamiért nem éreztem a már megszokott lelkesedést, de ennek több oka is lehet. A 150 lovas benzinmotor továbbra is csendesen és finoman jár, az ereje is bőséggel elég a másfél tonnás 5008 mozgatására. De itt nem takarékos,ez a fő hátulütője. Városban 10 liter körüli értéket mutatott a fedélzeti számítógép, de a tankolás és rövid számolás után 11,5-nél tartottunk, ami már a kellemetlen kategóriába tartozik. A fogyasztás ez autópályán sem ment 8-nál lejjebb. Az 1,6 THP jelzésű motor nagyon rendben van, de nem minden típushoz ajánlható.

Az 5008-at azért szeretem, mert rettentő barátságos hangulatú. Nem hivalkodó, de mindent tud, sőt még egy kicsit többet is. Kitűnő anyagokból, látszólag masszívan van megépítve. Egyedül a Renault Grand Scénic olcsóbb nála, a többiek mind drágábbak. S hogy megéri-e ezzel a motorral? Nem. Az 1,6-os dízel felára (azonos felszereltséggel) mindössze 140 ezer forint! Hiába hangosabb, 100 kilométerenként 4 liter spórolás évi átlagban 20 000 km futásteljesítménnyel számolva, bizony legalább 250 ezer forint megtakarítást jelent. Ez pedig, lássuk be,  nyomós érv.

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!