Betegen szülővé válni

Kedves Ágnes! A karácsonyi számban olvastam Balázs levelét, aki gyereket szeretne beteg feleségétől, de Ildikó fél még a gyermekvállalástól. Engedje meg, hogy elmondjam saját történetemet, remélem, segít nekik döntésükben.

Család-otthonUjlaki Ágnes2011. 01. 21. péntek2011. 01. 21.
Betegen szülővé válni

Nekem 2001-ben 30 évesen jött elő a szklerózis multiplex betegségem. Elég megrázó volt, mert úgy kezdte a doktornő, hogy van egy jó híre: nem agydaganat, de ez egy gyógyíthatatlan betegség, és a végén lehet, hogy tolókocsiban végzem. Egy 30 éves fiatal nőnek nem igazán jó perspektíva. De mivel nagyon jó családi hátterem van, sok-sok segítséget kaptam tőlük, hogy ne legyen betegségtudatom. Nincs is! Meggyőződésem, hogy nagyon sokat számít a pozitív gondolkodás!

Öt év alatt 1-1,5 évenként kellett kórházba mennem, mert előjöttek a betegség komolyabb fázisai. Úgy fogtam fel, hogy ezzel együtt kell élnem, vigyáznom kell magamra. Kevesebbet dolgoztam, vigyáztam a melegre, próbáltam a stresszt minél jobban kerülni. Mindig mosolyogtam, mert hiszem, hogy amit kifelé mutatok, az befelé is hat.

A párommal 35 évesen ismerkedtem meg. Ő elfogadott ezzel a ténnyel. Mindig is szerettem volna babát. A professzor asszony, akihez jártam, azt mondta, hogy akár 40 évesen is szülhetek még. Az én agyamban is végigfutott egy pillanatra (de csak egy pillanatra!), hogy mi lesz, ha… De gyorsan el is hessegettem a gondolatot, és erősítettem magamban, hogy minden rendben lesz, fel tudom nevelni majd a gyerekemet. 39 évesen jutottam el a döntésre. A neurológus-természetgyó­gyásszal megbeszélve már a fogantatás előtt felkészítettük a testemet és a lelkemet. Gyorsan lettem várandós. Gyönyörű kilenc hónap volt: semmi komplikáció, semmi rosszullét, mindig minden értékem normális.

A 39. héten spontán, négy óra alatt 4020 grammos kisfiúnak adtam életet. Most tíz hónapos a manócskám, aki okos és gyönyörű. Én is jól vagyok, sőt jobban, mint a várandósság előtt. A családom teljes mellszélességgel mellettem áll és mindenben segít, amiben kell. De annyi erőt, szeretetet, boldogságot semmi és senki más nem tud adni, mint a saját kisbabánk. Olyan erőkre bukkantam én is magamban, amit azt hittem, hogy nincs is meg bennem. Kedves Ildikó, higgy magadban!

Üdvözlettel: Anikó

Kedves Anikó!
Köszönöm, hogy megosztotta velünk történetét. Kár, hogy nem tudom mellékelni a nekem küldött fényképeket egy mosolygós, boldog fiatalasszonyról és gyönyörű kisfiáról. De tudom, hogy szeretetben és biztatásban gazdag levele erőt fog adni Ildikónak és Balázsnak, s megszületik majd az ő babájuk is! Ha ez nem is holnap lesz, de mindenképpen várom az értesítést!

Üdvözlettel: Ujlaki Ágnes

Ezek is érdekelhetnek