Közélet
Pompeji ókori lakosai gabonaféléket, hüvelyeseket és halat ettek

A pompeji vulkánkitöréskor meghalt áldozatokról készült több mint húsz gipszöntvényt mutattak be először csütörtökön állandó kiállításon, amelyet a Pompeji Régészeti Parkban rendeztek be – írja az MTI.

A gipszöntvények a lakosokat ábrázolják a haláluk pillanatában, a Vezúv Krisztus után 79-ben történt kitörésekor. A szakemberek által „fájdalom szobrainak” nevezett öntvények úgy készültek, hogy folyékony gipszet öntöttek a megszilárdult hamuban a szétbomlott holttestek helyén keletkezett üregekbe.
A kiállítás kurátorai „méltósággal akartak emlékezni ezekre az emberekre, akik olyanok voltak, mint mi – nők, gyermekek, férfiak –, akik a kitörésben meghaltak, de egyszersmind érthetővé akarták tenni a történteket” – mondta Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója. Hozzátette: azt szeretnék, hogy az emberek megértsék, mi is történt valójában Pompejiben.
A Giuseppe Fiorelli által 1863-ban feltalált technikával készült gipszöntvény hűen ábrázolja az áldozatok helyzetét, a fájdalom kifejezését és a ruházatuk részleteit. A technikát ma is használják a Pompeji Régészeti Parkban végzett kutatásoknál.
Pompeji az egyetlen olyan ismert helyszín, ahol ilyenfajta maradványok találhatók, amelyek révén a látogatók megtekinthetik az elpusztult tárgyak és a katasztrófa pillanatában elhunyt emberek rekonstruált mását.
A Vezúv kitörése becslések szerint a városban kétezer ember halálát okozta, a térségben pedig az áldozatok száma a 16 ezret is elérhette. Pompeji városát hamu borította el, ami később a piroklasztikus ár hatására megszilárdult.
A pompeji ásatásokkor a kitörés több mint ezer áldozatának a maradványaira a házakban vagy menedékhelyeken rekedve találtak rá, horzsakövekkel és vulkáni kőzettel borítva. Megint mások életét a vulkáni törmelék súlya alatt ledőlt tetők vagy falak oltották ki.
A huszonkét öntvény elkészítéséhez a legjobb állapotú maradványokat választották ki. Az áldozatokat a város különböző részeiben találták, a belső városnegyedektől a városból kivezető utak mentén és kapuknál, ahol a lakosok biztonságos helyet keresve menekültek.
Érzelmileg nagyon nagy hatással vannak a látogatókra, ami nagyon megindító lehet
– mondta Silvia Martina Bertesago, a Pompeji Régészeti Park régésze.
„A mai fejlett technológiával az elemzések során a korukat és a nemüket is megismerhetjük, valamint azt is, milyen betegségben szenvedtek és hogyan étkeztek” – mondta a régész.
A kiállítást a Palestra Grande portikuszában – oszlopos előcsarnokában – rendezték be, az amfiteátrummal szemben. Az emberi maradványok mellett növényeket és élelmiszereket is bemutatnak, amelyeket évszázadokon át betemetett a hamu és a láva.