Ítélet: nagyszülők láthatáson

Ráadásul a lány – ez homályosan derül ki a bírósági iratokból – lopott is tőlük, emiatt büntető feljelentést tettek ellene. Erre az anyuka megtagadta tőlük az unoka láthatását. A nagyszülők erre feljelentették a gyámhivatalnál, hogy nem gondozza megfelelően a kicsit, de a gyámhivatal mindent rendben talált.

Végül az ügy úgy került a bíróságra, hogy a gyámhivatal kimondta, havonta egyszer egy hétvégére a nagyszülők elvihetik a gyereket, amit a lányuk sokallt, a döntést megfellebbezte, a történet meg sem állt a Legfelsőbb Bíróságig.

A gyámügyi kormányrendelet annyit ír, hogy kapcsolattartásra jogosult a szülő, a nagyszülő, a nagykorú testvér, illetve a szülőt „helyettesítve” a szülő testvére és a szülő házastársa – vagyis a nagyszülő saját jogon szerepel. A hatóság elsősorban a felek egyezségét hagyja jóvá, amennyiben nincs egyezség, akkor szabályoz: „a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.”

Az anyuka szerint a kapcsolata a nagyszülőkkel a sok feljelentgetés után megromlott, ellene hangolnák a gyereket, aki érzékelné a feszültséget, ezért a kapcsolattartás nem szolgálja a gyermek érdekét. Azt a szakértői vélemények kimutatták, hogy a kicsi rendezett körülmények között nevelkedik, a nagyszülők félelmei alaptalanok – az anya szerint ezt a nyugodt állapotot a nagyszülőkkel való kapcsolattartás megzavarná. Az utóbbiak szerint viszont a jogszabály alapján nekik joguk van a kapcsolattartásra, ettől őket eltiltani nem lehet.

Alapvetően azt kellett eldöntenie a bíróságnak, hogy a nagyszülők láthatási jogát lehet-e azért korlátozni, mert konfliktus van köztük és gyermekük között. A Legfelsőbb Bíróság a kérdést úgy válaszolta meg, hogy a nagyszülő kapcsolattartási joga nem abszolút, tehát a gyermek kárára nem érvényesíthető – mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott helyzetben a kapcsolattartás a gyermek érdekét szolgálja-e. A jelen esetben, tekintettel arra, hogy a nagyszülők három évig segítettek a kicsi gondozásában, úgy látta a bíróság, hogy a velük való havi egyszeri, egynapos kapcsolattartás a gyermek javára válik.