Csökkenthető a fűtésszámla

Juhász János gazdaságszociológus és ökotechnológia-fejlesztő Gyálon tanfolyamot szervezett a rendkívül takarékos, a gáznál sokkal olcsóbb tüzelőberendezések építésének megismertetésére. Nem az elsőt, nem is az utolsót. Szerinte a jelentkezőkből sokan kettős céllal szeretnék kitanulni a tömegkályha-építést. Egyrészt saját házaik fűtése miatt, másrészt új szaktudásukból meg is élhetnének, mivel nálunk még kevesen értenek hozzá. Juhász János szociológusként dolgozik, ám a fenntartható fejlődés, környezetkímélő, természetes életmód elkötelezett híveként a kályhaépítés elméletébe, gyakorlatába is beleásta magát, s tanfolyamokon propagálja ezt a korszerű és előnyös fűtési technológiát.

– Az első tömegkályhát hazánkban – mesélte a gyáli ház szobájában a majdnem kész tömegkályhája mellett – hét esztendeje a szakma finn nagymestere, Heikki Hyytiäinen egy tanfolyam keretében Máriahalmon építette. Rá két évre a dán nagymester, Lars Helbro is épített tömegkályhát Etén. Jómagam a Debrecen melletti Monostorpályiban emiatt vettem egy kis családi házat, hogy kiiktatva a gázt, 2006-ban egy hazai nagymester, Szalai Péter tanácsai alapján építsek fatüzeléses kályhát és tűzhelyet. S vettem pár hektárnyi akácerdőt is, pillanatnyilag három évre elegendő tüzelőanyag áll az udvaromon. Egyébként életem eddigi legnagyobb tömegkályháját, nyolctonnásat, egy Borsod megyei ökofaluban, Gömörszőlősön építettem.

A gyáli tanfolyamon, idejükhöz mérten más-más időpontokban, tíz ember ismerkedett a tömegkályha és tömegtűzhely építési fortélyaival. A begyújtás a kályhák kiszáradása után ősszel lesz. Innentől kezdve az épület a megújuló energia bemutatóházaként, de szálláshelyként is üzemel, ahol az érdeklődők megnézhetik, sőt kipróbálhatják a tömegkályhát és -tűzhelyet.

– A finneknél az új építésű családi házak 90 százalékában már ez a népszerű fűtési mód – magyarázza Juhász János. – Kevés fát igényel, s a fa megújuló és környezetkímélő energiaforrás, mivel az erdőtörvény előírja a kivágott fák újratelepítését. A kályhák nagy hőtartó képességét súlyuk biztosítja; ha reggel bedurrantják őket, este is meleg a lakás.
A szénhez képest tiszta fahamut hamutállal üríthetjük, a „másodégésterűvé” fejlesztett kályhák a fában lévő szénhidrogéneket is elégetik, s meleg vizet a kályhába épített hőcserélők szolgáltatnak. Megépítésének ára a ház nagyságától, lakóinak műszaki kívánalmaitól függően félmilliótól felmehet másfél millióig, ám a berendezés hosszú élettartama, a fafűtés olcsósága miatt „behozza az árát”. Legjobb Leier téglából építeni, mert szilárd, mutatós, s az ára is kedvező.

A gyáli tanfolyamon lelkesen serénykedő Fekete Zoltán szerint, aki jelenleg vályogházakat építő cégnél dolgozik, családi házakban ez a legkitűnőbb fűtési mód. Ők a főváros első kerületében, a Vár oldalán laknak, náluk minden árammal működik, de minél előbb szeretne egy kis tömegkályhát a lakásban, mert az áram is drága. A konyhai tűzhelyen munkálkodó Köteles János állítja: a mai forró gázárak miatt mindenkinek melegen ajánlott ez a skandináv technológia. Pragmatikus ember lé­vén, őt nem a „fenntarthatósági elmélet”, inkább a dolog műszaki ré­sze izgatja. Pestlőrinci házukba épített már kandallót, cserépkályhát, van gáz- és vegyes tüzelésű kazánjuk is, de a csúcs szerinte a tömegkályha. Azt nagyon kitalálták! Hozzá is kezd hamarosan a megépítéséhez, mert a gázért évente közel 350 ezer forintot fizetnek.

Mielőtt elköszönnék a kályhásoktól, betoppan a kis házba a nagyvázsonyi Izsó Tamás. A kőműves férfi ma jött először, s nem kertel: a tömegkályha-építést főleg mesterségként szeretné kitanulni, mert nem csak a létező legjobb és legolcsóbb fűtési mód, de megélhetési szempontból is nagy jövője van.