Termesszék velem: vérfű

Erőteljes karógyökerű, évelő vöröses-zöld virágzatú növény. Kb. 20 cm magas, szép leveleivel díszit, ugyanakkor, gyógy- és fűszernövényként is jól használható.

A természetben járva több fajtája is megtalálható, így az őszi vérfű magasabb, tömött, bordó virágzatú. Kis fűszerkert szélére záró növényként nagyon szépen mutat, kifejezetten jó ágyások szélére. Gondozása nem jelent különösebb feladatot.

Ültetése a nyár végén magról történik, vagy az idősebb töveket osztással is szaporíthatjuk. A szárazabb, meszes-napos területen érzi jól magát, így olyan helyre ajánlom, ahol kevesebb vizet kap – bár az enyhe árnyékot is elviseli. Virágzása májustól júniusig tart. Pergő magjait érdemes felfogni, mert könnyen gyomosít. Betegségeiről nem tudok írni, mert nem észleltem.

A gyógyászatban vérzéscsillapításra, illetve hasmenés ellen, valamint görcsoldásra használják.

A vérfű levele kellemesen fűszeres illatú, az uborkáéra emlékeztető, enyhén diós ízű. Soha ne főzzük együtt az étellel, mert akkor elveszti a zamatát. Érdemes salátakeverékbe tenni, vagy vajas kenyérre szórni. Halakhoz, tojásos ételekhez kiválóan illik. Használható ecetbe ízesítőnek illetve olajban eltéve is. Szárítani nem érdemes, mert elveszti az aromáját.

Érdekes és finom étel készíthető belőle:
Két tojás sárgáját keverjük ki két kanál mustárral, majd cseppenként adagoljunk hozzá egy kevés olajat, valamint ecetet. Ehhez adjunk egy pohár tejfölt és jó nagy marék összevagdalt fűszernövényt. A keverékbe mehet kínai metélőhagyma, borágó vagy turbolya, zsázsa. Két kemény tojást vágjunk apróra és keverjük össze a levelekkel. Főzzünk meg héjában néhány szem burgonyát (akár batátát is!), s ezzel fogyasszuk.