Elhagyott gyerekszobák

Reggel korán nem kell már morcos kamaszt költögetni; éjfélkor pedig azon aggódni, hazaér-e épségben a buliból? Ez akár jó hír is lehetne – vagy mégsem?! Nagy kérdés, hogy mit kezd a szülő a hirtelen rászakadt szabadsággal… Azok a házasok, akiket leginkább a család ügyes-bajos teendői tartottak össze, most kínos csendben kerülgetik egymást. Megesik, hogy a házasság összedől, mint a kötőanyag nélküli kőfal. A rosszabb verziók egyike, ha a férfi ilyenkor kifelé kacsingat, esetleg maga is kiröppen, s egy má¬sik fészket kezd benépesíteni. A nő pedig jobb híján anyatigrisként veti rá magát az önállósodni vágyó gyerekekre, és – merő jó szán¬dékból – agyonkényezteti őket, nehogy megálljanak a saját lábukon.

„A feleségem képtelen beletörődni, hogy a fiunk megnősült. Délutánonként mindenféle ürüggyel hívogatja, esténként a kedvenc ételeit főzi, s úgy abajgatja, mintha még mindig kiskölyök volna!” – duzzog egy sértett férj, aki úgy érzi, továbbra sem élvezheti a párja figyelmét. „Nem bírom elviselni, hogy egész este csak ül a fotelban és a tévét bámulja!” – súgja egy asszony, aki nemrégiben maradt magára a férjével. A nő addig dúlt-fúlt magában, míg kitalálta: valahogy kimozdítja tespedéséből a férfit. Az igazi persze az volna, ha újra túráznának, járnák az erdőt, mint fiatalkorukban. Ám már azzal is beérné, ha a párja segítene felvirágoztatni álmai fűszerkertjét az addig csak ímmel-ámmal művelt, gazosodó telkükön.

A boldogságkutatások meglepően derűlátóan szemlélik ezt az életszakaszt is. Szondy Máté pszichológus például azzal érvel: az üres fészeknek lehetnek előnyei is. Vizsgálatok szerint ugyanis a családi életciklusok változásával együtt hullámzik a házaspárok elégedettségi szintje. Az esküvő után még a föld felett lebegnek, két év után azonban visszaáll a megszokott hangulatuk – kinek-kinek a lelkialkata szerint. Bármilyen aranyosak is a gyerekek, a kutatások kimutatták: a házasság egyik mélypontja azon időszak, mikor ötévesnél kisebbek a csemeték. Később az lesz még rázós szakasz, amikor elérik a kamaszkort. Ehhez képest, ha kirepülnek a gyerekek, a szülők legtöbbje határozottan elégedettebbnek érzi magát, s fellélegzik – állítják a tudósok.

Mint minden változás, ez is kétesélyes: torkollhat igazi életkrízisbe, de elsülhet jól is. Ha már nem kell a gyerekekről gondoskodnia, időmilliomos lesz az ember, és lelkiismeret-furdalás nélkül élhet például a hobbijának. Akiben túlcsordul az anyai ösztön, számolhatja a hónapokat az unokák születéséig, mondván, ők majd újra összekovácsolják a családot. S akadnak olyanok is, akik egyenesen azt várják ettől a periódustól, hogy megajándékozza őket a második mézeshetekkel – jó esetben persze nem egy új szerető oldalán…