Nem csak hálával, de pénzzel is tartozunk?

Jogellenes előre kikövetelni a hálapénzt vagy meghatározni az összegét, így erre egyetlen egészségügyi intézményben sem kerülhet sor. Az intézményvezetők azonban dönthetnek úgy, hogy a paraszolvencia utólagos elfogadását engedélyezik. Hamar véleményt kellett formálniuk az ország kórház- és klinikaigazgatóinak, mivel a kiszolgáltatottá vált orvosok, nővérek, ápolók nagy bajba keveredhetnek, s az állásuk foroghat kockán, ha a törvény ellenére pénzt fogadnak el a páciensektől. Sokan megmosolyogták az új Munka törvénykönyve idevonatkozó passzusait, mivel a hálapénz rendszere „ősidők” óta létezik, s létezni is fog.

Elsőként dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke nyilatkozta, hogy az általa vezetett Veszprém megyei Cholnoky Ferenc Kórházban a dolgozók utólag elfogadhatják a hálapénzt. A határozott kijelentés után egyre több kórházigazgató követte példáját, így a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) elnöke, dr. Paragh György professzor is, aki közleményben tájékoztatott döntéséről. A Kenézy Kórház és a DEOEC közösen alakította ki álláspontját. Dr. Paragh György nem titkolta: általános, központi bérrendezésre lenne végre szükség a magyar egészségügyben. Jelenlegi állásfoglalásában ez áll: „A törvényszöveg felhatalmazásának megfelelve, ám a hálaszolgáltatás intézményét nem támogatva, a DEOEC dolgozóit mentesítem a vonatkozó törvényi tilalom alól. Megállapítom, hogy, megfelelő feltételekkel a hálaszolgáltatást elfogadhatják. Kizárólag utólag, önként, befolyásolástól menetesen felajánlott, a beteg vagy a hozzátartozója szabad elhatározásán alapuló, a hála kifejezésére irányuló pénzösszeg vagy vagyonértékű szolgáltatás fogadható el. Azzal, hogy a beteg jogainak gyakorlása nem függhet a hálapénz nyújtásától.”

A professzor szavait értelmezve, kérdésessé válik: ha valaki a jövőben nem bír éveket várni egy csípőprotézis- vagy gerincműtétre, netán fél évet az MRI képalkotó diagnosztikára, vajon miként tud jogszerűen „egyezséget” kötni orvosával?