Citroën DS4 2,0 Hdi: nagy szív, nagy dízel

Pedig éppen ezt tudja a Citroën DS sorozata, ami a franciák legnagyobb dobása az elmúlt évtizedben. Az egyes modellek mellé kihoznak egy teljesen átalakított luxusverziót, melynek minden részletében kiélhették magukat a francia tervezők. A DS3-at mindenki egyöntetűen imádja, a DS5 pedig felfoghatatlanul jól néz ki. A DS4 a kompakt kategóriában igyekszik hódítani, és van is hozzá pár ütőkártyája.

Elölről felfedezhető a C4 öröksége, de összességében elég jól sikerült elvonatkoztatni a donortól. S itt aztán igazán elgurulhatott a PSA tervezőmérnökeinek gyógyszere. Króm minden mennyiségben, érdekesebbnél érdekesebb részletek és extravagáns megoldások jellemzik az eldönthetetlen kategóriába tartozó Citroënt. Az emelt hasmagasság miatt kicsit terepjáró, a meredeken lejtő tető és a rejtett kilincsek miatt valamennyire kupé, használhatóságát tekintve meg leginkább klasszikus kompakt autó.

Elöl például remekül elférni, hegyomlásként zuhan ránk a műszerfal és a középkonzol, a feláras bőrülések kitűnően tartanak. Hátul már nem ilyen rózsás a helyzet: szűk a nyílás, kicsi a lábhely és meredek a háttámla. Az ablakot pedig nem lehet a második sorban lehúzni, cserébe gyönyörű az ablakkeret túlnyúlása az ajtó acéllemezén.Kezelhetőségben a franciák még mindig csak a német logika mögött kullognak, kellett egy hét minden rigolyáját kiismerni a rendszernek.

De a DS4-ről már korábban is írtunk, ami most érdekes, az a motor. Méghozzá a csúcsdízel 2 literes lökettérfogattal és 163 lóerővel: valódi mestermunka. Jelenleg az egyik legkellemesebb kétliteres dízel a piacon (a prémiumgyártókat nem nézve), erős, csendes, takarékos. A turbólyukat alig érezni, folyamatosan tol egészen négyezres fordulatig, az előzéshez nem kell sokat gondolkodni, vissza egy fokozat és padlógáz, úgy érzi az ember, hogy bármikor, bárhova befér. Közben pedig teljes a csend, kevésbé hozzáértők simán benzinesnek nézik. Okos a Hdi motor elnevezése: a „h” betű jól csillapítja a kemény mássalhangzókat, jól tükrözi a franciák gázolajos motorjának finomságát. Nekem kifejezetten tetszik finoman morgó hangja, igaz, ezt is csak kívülről hallani. A fogyasztás pedig parádés. Egy balatoni túrán 4,7 literes átlaggal zártuk a 300 km-t, amiben volt némi országút, némi kisváros és sok autópálya. És a számítógép sem hazudik: tizedre pontos volt.

A váltó elfogadható, a futómű viszont kellemetlenül pattogós, nem valami kifinomult szerkezet.A franciák profik abban, hogyan kell életet lehelni a csupasz fémbe. A DS-sorozat minden tagjának lelke van, bár a DS4 esett a legközelebb a fához, vagyis ezt sikerült a legkevésbé elvonatkoztatni az eredeti modelltől.

Ettől függetlenül egyedi, extravagáns és stílusos – no persze, ennek elkérik az árát is. A DS4 alapára valamivel hat millió alatt van az 1,6-os, 120 lovas benzinessel. A kétliteres dízel már 8 millió, igaz a bőséges Sport felszereltséggel. Sok pénz egy Citroënért, amit vélhetően kevesen fognak kifizetni, pedig a DS4 igazán szerethető autó, néhány kompromisszumal.