Magyar puli a tulipánok földjén

Gyerekkorában elhatározta, hogy felnőttként életét mindenképpen az állatok közelében tölti. Ez az álma valóra is vált. Szép-Apáti névre keresztelte el a kenneljét, s az onnan kikerülő négy színváltozatú pulik nemcsak idehaza, hanem a határainkon túl is ismertek, sőt keresettek. Nem véletlenül kapta meg az aranykoszorús mestertenyésztő címet, tavaly pedig az év tenyészete elismerést. Farkas Zoltán most viszont „belesodródott” egy zűrös ügybe.

– Augusztus elején egy internetes közösségi oldalon megkeresett a holland Margaret Kaaijk – meséli a 38 esztendős tenyésztő. – Kiállítási minőségű puli szuka kutyát akart tőlem vásárolni, ám sokallta a vételárat. Érdekes módon pár nappal később ugyanerre a kiskutyára ismét lett érdeklődő, de nem Hollandiából. Egy debreceni hölgy többször is felhívott, mígnem eldöntötte, a hazai viszonylatban ilyenkor szokásos tenyésztői költségekért megveszi tőlem a pulit. Megbeszéltük, hogy egyelőre az én tulajdonomban marad, s vele kapcsolatban továbbra is fenntartom a kiállítási és tenyésztési jogokat.

Ezért nem írtam alá a származási lapot (törzskönyvet), az átadás időpontját sem tüntettem fel, így nem is történhetett tulajdonosváltozás. Ettől függetlenül ragaszkodott az adásvételhez, ami végül nem Debrecenben, hanem Budapesten történt meg. Egy ismerőse jött el érte, aki a Fehérkereszt Állatvédő Liga aktivistája. Nem sokkal utána tudomásomra jutott, hogy a puli kikerült Hollandiába.

Tárcsáztuk a debreceni vásárló mobilját, aki előbb azt mondta, hogy később hívjuk, majd zaklatásnak vette érdeklődésünket és nem kívánt az ügyben nyilatkozni, nevének közzétételéhez sem járult hozzá. Azt viszont elmondta: mivel a törzskönyv nincs aláírva, szerződés sem készült, a tenyésztő óriásit hibázott. Kérdésünkre, hogy miért az a kutya kellett neki, amelyiket a holland hölgy előzőleg kiszemelt magának, azt a választ kaptuk: ajándékba vette valakinek. Éppenséggel Margaret Kaaijknak? És hogyan került ki a puli Hollandiába? – ahogy ezek elhangzottak, kattanás hallatszott, a vonal túloldalán megszakították a kapcsolatot.

De a történetnek itt nincs vége. Amikor Farkas Zoltán számára egyértelművé vált, hogy az általa tenyésztett puli már külföldre került, telefonált Szilágyi Istvánnak, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátorának. Azt gondolta ugyanis, hogy a liga munkatársai „kicsalták” tőle a négylábút, majd hamis papírokkal „kicsempészték” a tulipánok országába. A kurátor közölte vele, hogy ő is jelen volt a kutyaátadáson, távolból figyelte az eseményeket. Nála van a származási lap és az eredeti oltási könyv, ez utóbbi tartalmazza a beültetett mikrochip vonalkód–matricáját is.

– Ez nem állatvédelmi kérdés – szögezi le Szilágyi István. – Nekünk annyi szerepünk volt benne, hogy átvettük a pulit, mivel a debreceni hölgy megkért bennünket erre, ne kelljen ezért Budapestre utaznia. A hölgy tudatta velünk, hogy a kutyáért a tenyésztőnek ötvenezer forintot küldött postai csekken. Nézze, ha valaki úgy ad ki a kezéből egy kutyát, hogy három hónap alatt mindössze egyetlen védőoltást adatott be, azt nem tartom etikus magatartásnak. Szerencsétlen jószág négy napig szinte haldoklott, nem evett, nem ivott, mint kiderült, nem megfelelő élelmet etettek vele. Megröntgeneztettük, látleletet vetettünk, bél- és gyomormosáson esett át. Több mint harmincezer forintot költöttünk rá, amit számlákkal tudok igazolni. A kutya törzskönyve és oltási lapja a birtokomban van, csak akkor adom ki, ha valamelyik hatóság kéri.

Szilágyi István a holland ügyletről azt mondja, miután a debreceni hölgy megvásárolta a pulit – tudomása szerint nem született hivatalos polgárjogi megállapodás –, nem volt akadálya annak, hogy akár külföldre is továbbítsa. Ehhez állatútlevél és beültetett mikrochip szükséges. Amikor a kutya állapota helyrejött, átadták neki. Ami pedig Margaret Kaaijkot illeti, állatvédőként partnerkapcsolatban állnak vele, ő is minden eszközzel azon van, hogy védje a magyar hungarikumnak számító puli renoméját.

A kurátor szerint ez a történet már régen nem a kutyáról szól! A tenyésztőnek azt javasolja, hogy forduljon független bírósághoz. Nos, ez meg is történt! Alighogy befejeztük a beszélgetést, Szilágyi úr felhívott az „örömhírrel”, miszerint Farkas Zoltán őket is feljelentette. A fiatalember valóban beadta a keresetet – de ne siessünk ennyire előre!

– Margaret támadást indított ellenem – folytatja történetét a kutyás. – Panasszal élt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél, egyebek közt megkérdőjelezte a tenyészetemből származó kutya fajtatisztaságát. Állok elébe egy genetikai vizsgálatnak, ehhez azonban haza kell hozni a pulit. Furcsának tartom azt is, hogy Margaret megkérte egy magyar állatvédő barátját, hogy nézzen körül nálam, hátha talál olyasmit, ami miatt eljárhat ellenem. Négygyerekes családként tértek be hozzám… Aztán a hölgy különböző internetes portálokon rágalomhadjárat indított ellenem, és több holland ismerősét bevonva – általam bizonyíthatóan – valótlan állításokkal megkeresték a Hungária Puli Klubot is, akik etikai és fegyelmi eljárás alá vontak.

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke, Korózs András természetesen ismeri a históriát, de nem szeretne belebonyolódni a részletekbe. Már csak azért sem, mert a tenyésztéssel kapcsolatos viták a fajtagondozó klubokra tartoznak. A MEOE naponta száznál több telefonhívást kap, képtelenség lenne mindegyikkel érdemben foglalkozni, társadalmi szervezetként amúgy sem rendelkeznek hatósági jogkörrel. Nemcsak a magyar, hanem a holland fél is megkereste őket, mindkettőjüknek ugyanazt tudták mondani. A tét most az úgynevezett exportpedigré megszerzése, ami nélkül a törzskönyv sem érvényes – en¬nek hiányában pedig sem tenyésztés, sem kiállításon való szereplés nem lehetséges. Az exportpedigrét a MEOE addig nem állítja ki, amíg a tenyésztő és az új tulajdonos között nem rendeződik a vita.

Következzék a Hungária Puli Klub véleménye. Ám különös erők működnek riportkészítésünk során, mert az elnök asszony, Szabóné Iványi Katalin is elutasít bennünket. Szerinte belső ügyről van szó, amelyről saját fórumaikon fogják tájékoztatni tagságukat, amennyiben lesz mondanivalójuk róla.

Hogy mi történt a Hungária Puli Klub etikai bizottságának meghallgatásán, arról csak Farkas Zoltántól tudunk meg részleteket. Szerinte négy-öt éves vádakat hozott fel ellene a panaszos. Mivel időközben a nemesapáti tenyésztő bírósághoz fordult, az etikai ügy is megtorpant, addig amúgy sem tudnák befejezni, amíg bizonyítási eljárás meg nem történik.

Az már biztos: per lesz. Csak az a szegény pulikölyök nem sejti, ott, a messzi távolban, hogy mi zajlik körülötte. Talán neki a legjobb.