Varázslatos hétvége Lillafüreden

„A lillafüredi Palota Szállót a magyar tudás, akarat és a magyar iparos nagy felkészültsége teszi csonka hazánk nagy büszkeségévé” – olvashatjuk a két világháború közt megjelent fürdőújságban. Ha tériszonyunkat legyőzve fellépkedünk a ma a Hunguest hotellánchoz tartozó szálló szűkös csigalépcsőin, és megnézzük az egyik toronyszobában berendezett történeti kiállítást, azt is megtudhatjuk, hogy a honi építőművészet legbecsesebb alkotásának tartott szállodát dr. Lux Kálmán műegyetemi magántanár tervei alapján emelték, mégpedig a Mátyás király korabeli vadászkastélyok stílusában. A gazdasági válság dacára óriási nekibuzdulással láttak munkához, hogy sikerüljön „az eddig észre nem vett vidéket kiemelni az elhagyatottságból”. Arról cikkeztek a lapok, hogy „mint egykor a fáraók parancsára, hegyeket hordtak el, alagutakat fúrtak” a közmunkások ezrei, hogy miután az ott lakó fuvarosok viskóit eltakarították, egy függőkertekkel, parkokkal díszített fürdőhely képe bontakozzon ki. Sajnos elég hévizet nem leltek a nagystílű álom megvalósításához, a Hámori-tó vize pedig túl hűvösnek bizonyult a lubickoláshoz. A jégkorongozáshoz és a korcsolyázáshoz inkább kínálta magát.

A vadregényes Szinva-völgyben fekvő Palota Szálló fényűzőre sikeredett. Igaz, a fővárosi mesterek munkáját dicsérő bútorzatát a II. világháborúban, amikor hadikórházat rendeztek be itt, széthordták. A gyönyörű színes üvegablakokat – melyeken például jeles uralkodóinkat és a trianoni határon túlra került várainkat örökítették meg – a helybeliek a közeli barlangokba rejtették el a világégés elől, így ezeket ma is megcsodálhatjuk.

– A vendégek manapság egyre inkább előnyben részesítik a múltidéző, patinás környezetet és olyan szálláshelyet keresnek, amelyben ezt a hangulatot ötvözni tudják a ma elvárható szolgáltatásokkal. Szállodánk a 2009-ben történt teljes körű felújítás után mindezen igényeket valóban kielégíti. A szolgáltatásokon túl a természet, a gyönyörű környezet segíti vendégeinket az aktív pihenésben – tudjuk meg Ivacs Lajostól, a Hunguest Hotel Palota igazgatójától.

Az értékesítési vezető, Száva Zsuzsa kalauzolásában bejárhatjuk a házat a pincétől a padlásig: bekukkantunk a wellnessrészlegbe, a pezsgőfürdővel „feldobott” körpanorámás lakosztályok egyikébe. Kiderül, akad a szálló alatt olyan, ma borozóként használt mésztufa barlangszakasz, ahol denevérek tanyáznak. Egyiküket a személyzet családiasan csak Öcsinek hívja.

Körbejárhatunk egy olyan dúsan faragott, éjfekete kandallót is, aminek oldalára ezt a számot vésték: 1567. E súlyos darab eredetije egykor a diósgyőri várban volt. Akadnak olyan törzsvendégek, akik azért térnek vissza Lillafüredre, mert számukra az a legpazarabb kikapcsolódás, ha letelepedhetnek egy könyvvel a társalgó kandallójához, és hallgathatják a tűz pattogását.


ÉJJEL JÖN AZ IHLET

A mozirajongók tudják, hogy 1934-ben itt forgatták a Meseutó című filmet Perczel Zitával és Kabos Gyulával. Ám az irodalombarátok számára is becses e hely: itt írta ugyanis József Attila az Ódát és a Babitshoz címzett versét. A költő 1933-ban egy írókongresszusra érkezett ide Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Kassák Lajos társaságában. Az írók, költők „kultúrvonattal” érkeztek a fővárosból, a tanácskozás azonban egy haláleset miatt félbeszakadt. Ha már így esett, József Attila maradt egy ideig, nézte a „hegyek sörényét”, s megírta egyik legszebb költeményét, az Ódát. Múzsája az irodalomtörténészek szerint egy frissen megismert hölgy, Marton Márta volt. Ő később így mesélt: „Amolyan játékos, jelentéktelen udvarláson felül semmilyen szubjektív kapcsolatról nem beszélhetek. Nem is álmodtam, hogy ebből a kapcsolatból vers születhessen.” Ugyancsak meglepődhetett az alkotás lázában élő költő szobatársa, Berda József, aki így vetette papírra éjszakai élményeit: „és akkor mondta Attila, hogy lehet így aludni, ilyen mélyen hortyogni… Most büntetésből felébresztelek. Hallgasd meg. A Babitshoz írott versét írta, és rögvest felolvasta.”

HARCSA PISZTRÁNGGAL

A lillafüredi Palota Szálló vendégei 1930-tól a több aranyérmet kiérdemelt mesterszakács, Rákóczi János főztjével lakhattak jól. Neve onnan is ismerős lehet, hogy ő találta ki a Rákóczi-túróst. A megnyitó napján a következő menüt tálalták: májgaluskaleves, bevert tojás Metternich módra, tűzdelt angolos bélszín idény¬köretekkel, „cseresnyés” rétes, sajt, feketekávé. Stílszerűen ugyanez az ételsor került az asztalra a szálloda 75. évfordulóján is. A hotel első igazgatója a híres vendéglátós dinasztiából származó ifj. Marchal József volt. Családjuknak köszönhetjük az eredetileg borjúmájból, kolozsvári szalonnával készülő Marchal-máj receptjét.

Ma sem csalódik, aki letelepszik, mondjuk, a Mátyás étterem fehér asztalához. A magyar szakácsok Os¬carjával, a Venesz-díjjal büszkélkedő séf, Kőrössy Kálmán majd’ két évtizede „karmestere” a szálló konyhájának. Miközben figyelmünkbe ajánlja a vörösborral készült, hideg szederkrémlevest meg a roston sült harcsát füstölt pisztránggal és sajttal grillezve, elárulja: a vendégek főleg azokat az étkeket keresik itt, amelyekhez a hegyvidék kínálja az alapanyagot. A vadételek és az erdei gombákkal meg gyümölcsökkel készült fogások a legnépszerűbbek, például a szarvasszelet mandarinos szedermártással. Meg a pisztráng, a hűs hegyi patakok hala, amit töltve vagy zöldséges, boros lében abálva is készítenek.