Elfogyott a vetőmag
Régen fordult elő, hogy egy szezonban nem lett volna elég egy-egy fémzárolt vetőmagtétel az országban. Nos, az idén annyi gazda akart őszi árpát vetni, hogy a későn ébredők már nem jutottak hozzá. Mire ez az érdeklődés?
Kép: 20240711 Búza aratás, Rádóckölked, Cseh Gábor, CSG, Vas Népe, Fotó: © Cseh Gábor
Az elmúlt három évből kétszer nem sikerült a kukorica termesztése. Emiatt aztán a gazdálkodók inkább a kiszámíthatóbban gondozható, biztosabb termést hozó kalászos gabonák felé fordultak. Azon belül is egyre jobban megéri az őszi árpa termesztése. Ez ugyanis olcsóbban előállítható, mint a búza, hozama nagyobb, és még az ára is alig kevesebb. (Manapság egy tonna étkezési búzáért 73–74 ezer forintot adnak, a takarmánybúza szintén ezen az áron értékesíthető, az árpa úgy 8–10 ezer forinttal olcsóbb.) Így fordulhatott elő, hogy ezen az őszön 10-12 százalékkal is nagyobb területet vetettek be, s elfogyott az országban a fémzárolt árpavetőmag. Tegyük hozzá, hogy egyes térségekben a jobb búzavetőmagokat is felvásárolták már.
A vetés egyébként egész ütemesen halad az országban, ami azt tekintve, hogy az optimális vetésidőben vagyunk, örvendetes dolog. Az árpát általában október elején, a búzát a hónap végéig a legjobb elvetni. A helyzet a felmérések szerint kedvező, mert az árpa vetésével végeztek a gazdák, és a búzáéból is alig 10 százaléknyi terület van vissza.
A mag a földben van sok helyen már hetek óta, egyvalamire lett volna szükség, esőre. Ami mire e lapszámunk megjelenik, remélhetően országosan megérkezik. Mert a legtöbb helyen porba vetettek, az agyagosabb, kötöttebb talajon a megfelelő magágykészítés is többletmunkát és költséget okozott a szárazság miatt. Tegyük hozzá, hogy a vetőmagok ára is felment a nagyobb kereslet miatt. Sokan saját korábbi termelésű magot vetnek vissza a földbe. Ez biztosan gyengébb termést hoz majd, mint a fémzárolt, de drága mag.
Mint említettük már, ezen az őszön megint a csapadék hiánya okoz gondot. A legkorábban, a nyár végén, ősz elején elvetett repce sok helyen még ki sem kelt, illetve jellemző a hiányos kelés, szétnőtt állomány. Ez az év különösen nehéz, hiszen már tavaly tél eleje óta kevés a víz a földekben: talán májusban volt igazi csapadék, aztán júliusban jött megint a megszokott mennyiség. Tehát a tél, a tavasz is hiányos volt, aztán jött megint a nyári és őszi aszály. Ezek nem jó kilátások a növénytermesztők számára, ezért is szinte sorskérdés, hogy mennyi eső érkezik a következő hetekben a tél beálltáig. Nem mindegy ugyanis, hogy az időben kikelt fiatal repce, kalászos mennyit képes fejlődni, erősödni a tél előtt. Egyébként hasonló a helyzet a különféle ültetvényekkel is, hiszen az őszi csapadék segíti a gyümölcsfák, a szőlők és más évelő kultúrák megerősödését, a télre való felkészülésüket.
