Mindennapi mérgeink

Beltéri helyiségek porát vizsgálta a Levegő Munkacsoport a közelmúltban. A civil környezetvédő szervezet arra volt kíváncsi, mit tartalmaznak a valamennyiünk által belélegzett porok. Az eredmény lehangoló, a vizsgált tíz helyiség – köztük óvodák, tornatermek, lakások, irodák – mindegyikében találtak egészségre ártalmas szemcséket.

Család-otthonHardi Péter2012. 12. 04. kedd2012. 12. 04.

Kép: XVI kerület Itthon Arany János általános iskola oktatás tanitás tanulás tanuló tanár tanitó suli diák tanterem testnevelés tornaterem bordásfal mozgás egészség játék játszik gyerek gyermek 2009.06.12. fotó: Németh András Péter

Mindennapi mérgeink
XVI kerület Itthon Arany János általános iskola oktatás tanitás tanulás tanuló tanár tanitó suli diák tanterem testnevelés tornaterem bordásfal mozgás egészség játék játszik gyerek gyermek 2009.06.12. fotó: Németh András Péter

A Bálint Analitika szakemberei által vett és elemzett porokból kiderül, hogy a legnagyobb kockázatot az ólom- illetve ftaláttartalmuk jelentik. A legtöbb ólmot egy tornaterem porában találtak, csaknem háromszorosát annak, ami egy húszkilós kisgyermek számára még elviselhető – ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről, hiszen a nehézfém az ember szervezetében felhalmozódik és az intelligencia csökkenését okozza. Nem volt mentes ólomtól a vizsgált óvoda pora sem, ami pedig azért is különösen figyelemre méltó, mert a szőnyegeken csúszkáló csöppségek különösen közel játszanak a por forrásához.

A másik, mindegyik mintában megtalálható káros anyag a ftalát, amelyek műanyagok lágyító összetevőiben, de akár egyes kozmetikumokban is jelen vannak. Különös ismertető jele, hogy hat a hormonrendszerre, csökkenti az ember szaporodási képességét – és rákkeltő hatású.

Ugyancsak a szaporodási képességet befolyásolja a brómozott égésgátlók egy része, amelyet a vizsgált helyiségek csaknem a felében megtalálták. Ezek elsősorban műanyagok, műszaki cikkek és textíliák összetevői.

Tízből hét helyiségben találtak a porban úgynevezett poliklórozott-bifenileket. A vegyület felhasználását a Stockholmi Egyezmény világszerte tiltja, mivel génkárosítóak, ráadásul fel is halmozódnak az ember szervezetében. A korábban forgalmazott festékekben, ragasztókban, műszaki cikkekben – és így a háziporban – sajnos még ma is megtalálhatóak.
Ha régebbi építésű irodában dolgozunk, nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a levegő nem tartalmazza a hírhedt DDT-t, ezt az évtizedekkel ezelőtt betiltott rákkeltő anyagot. Legalább is ez derül ki a felmérésből: a megvizsgált mindkét közösségi helyiségben megtalálták – vélhetően egykori rovarirtás maradványaként.

Az eddig említett anyagokról régóta tudjuk, hogy ártalmasak a szervezetünkre, arról azonban csupán sejtésünk lehet, hogy mit okoznak bennünk egymásra hatásukkal. Márpedig ritka szerencsésnek mondhatja magát az, akinek a szervezetébe a mérgező anyagok közül csupán egy kerül.

A kérdés most már csak az, mit tehetünk a bennünket károsító anyagok ellen. A Levegő Munkacsoport tanácsokkal is szolgál: csak azokat a tárgyakat vásároljuk meg, amelyekre valóban szükségünk van, a feleslegesektől pedig szabaduljunk meg. A helyiségeket, amelyekben tartózkodunk, gyakran portalanítsuk, lehetőleg nedves törlőruhával. Segíthet még a gyakori szellőzés valamint a szobanövény, amely szintén tisztítja a levegőt. Ráadásként pedig tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn. A lakásunkban bennünket körülvevő kockázatos anyagokról bővebben is tájékozódhatunk a Levegő Munkacsoportnak az Otthonunk rémei című, a világhálón is hozzáférhető kiadványából.

Ezek is érdekelhetnek