Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A sugárkezelés és a kemoterápia nem csak a rákos, hanem az egészséges sejteket is pusztítja. Mégis, a magyar onkológusok ma még csak elvétve tanácsolják a betegeknek, hogy a drasztikus beavatkozások előtt fagyasztassanak le a petesejteket, vagy akár embriót, petefészekszövetet, hogy a felgyógyulás után se kelljen lemondaniuk a gyermekáldásról.
Kép: 53166176RL022_Tour_de_Franc, Fotó: Robert Laberge
Egy budapesti humán reprodukciós intézetbe vagyunk hivatalosak, ahol tartályokban, folyékony nitrogénben emberi embriókat is őriznek. A tartályokban rettentő a hideg, a hőmérséklet mínusz 196 Celsius fok. Az embriók közül kilenc Kovács Barbaráé, aki Németországban, a festői szépségű fürdővárosban, Baden-Badenben él. Harmincnégy éves, férjezett, ápolónő egy rehabilitációs klinikán. 2011-ben betegedett meg, és az orvosok azt mondták: „Frau Kovács, önnek méhnyakrákja van.”
- Egy világ omlott össze bennem – mondja Kovács Barbara. - Az orvosok mindössze ötven százaléknyi esélyt adtak. Számomra akkoriban az életben maradás volt a legfontosabb, ám az unokatestvéremtől megtudtam, hogy az egyik pesti klinikán petesejteket vesznek le a nőbetegektől, még mielőtt megműtenék vagy sugár- és kemoterápiás kezeléseknek vetnék alá őket. A sejteket mesterségesen megtermékenyítik, s amikor a beteg a rákból felgyógyul, az embriót visszaültetik a méhbe, amikor babára vágyik a család.
Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet alapítója. A főorvos szerint Magyarországon évente 25-30 ezer új daganatos beteget diagnosztizálnak, közülük a még szülésre képes nők száma megközelíti a 3 ezret. Dr. Vereczkey szerint az orvosnak valamennyi lehetséges szövődményről tájékoztatnia kell a rákos beteget. Nem csak arról, hogy a kezelések következtében például kihullhat a haja, hanem arról is, hogy elveszítheti a nemzőképességét, a termékenységét. Meggyógyul, de előfordulhat, hogy nem születhet gyermeke.
- A daganatom öt centiméteres volt – magyarázza Kovács Barbara. Vereczkey doktor úr előbb konzultált az onkológus kollégáival, azután tájékoztatott a kockázatokról. A férjemmel azonnal Magyarországra jöttünk. Előbb hormonkezelést kaptam, hogy beinduljon a petesejttermelés, azután a férjemtől spermát vettek, és megtörtént a mesterséges megtermékenyítés. Szinte hihetetlen, de mind a kilenc petesejtem megtermékenyült. Másnap repültünk vissza Karlsruhe-ba, ahol öt órás hasi műtéten estem át. A kezelések majdnem három hónapon át tartottak, minden héten kaptam kemoterápiát, külső-belső sugárkezeléseket. Ezeknek számos kellemetlen mellékhatásuk volt, de közben az tartotta bennem a lelket, az adott erőt, hogy nekem lehetnek még gyermekeim, hiszen Budapesten kilenc embrióm vár.
A világon a legfiatalabb kisfiú, akinek a mintáját lefagyasztották, ötéves volt, a legfiatalabb rákos kislány pedig hétéves. Tőle a petefészekszövetéből vettek egy körömnyit. A kislány azóta meggyógyult. A világon idáig 30 olyan kisbaba született meg úgy, akinek a petefészekszövetéből vett mintáját ültették vissza. Dániában a termékenység ilyetén való megőrzése már a nemzeti egészségprogram része. Belgiumban több magyar rákbeteg előzetesen lefagyasztott petefészek szövetét ültették vissza, sikeresen. Magyarországon ez az eljárás egyelőre tilos. A Versys klinika most adja be a kísérleti eljárásra vonatkozó engedély kérelmet az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak és a Humán Reprodukciós Bizottságnak.
Kovács Barbara ápolónő. A férje egy autógumi nagykereskedésben dolgozik: „Teljesen hétköznapi emberek vagyunk, és két gyermeket szeretnénk.” Budapesten, egy tartályban kilenc embriójuk várja, hogy Barbara méhe megerősödjön.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu