Aktívabbak a házasok

Kint az eső szakad, az ütött-kopott hajléktalanszálló falain belül egészen más most a hangulat, mint a megszokott. Izgalmas zsibongás szűrődik a konyhából, miközben az „állandó” lakók egykedvűen húzzák meg magukat az étkezőben, szemlélik az összecsomagolt bútorokat és a nyakig festékes fiatalokat. Olyat látnak, hallanak, amivel talán nem is tudnak mit kezdeni. Jókedvű, számukra érthetetlen nyelven csivitelő fiatalok keltik életre az utcánál amúgy talán csak egy fokkal barátságosabb hajléktalanszálló falait.

Olyanok, mint például a 17 éves Nona, aki most épp Párizsban él, de amerikai üzletember édesapja révén bejárja a világot. Vagy Patrik, aki a konzul fiaként ragad most ecsetet. Ők csak azért gyűjtöttek egész évben, sütöttek pizzát, adtak koncerteket, hogy aztán útra keljenek és segíthessenek. Tizenötezer eurót gyűjtöttek, majd jöttek a kétgyerekes történelemtanár vezényletével, a Habitat for Humanity nemzetközi segítő szervezet Világfalu elnevezésű programja keretei között. Az övék az egyike annak a többtucatnyi csapatnak, amely számos országban vállalta az önzetlen segítséget. Tavaly Indonéziában önkénteskedtek, ma a váci hajléktalanszállót újítják fel, holnap egy sokgyermekes tanárnő házának szigetelését javítják.

Móni egy éve négy gyerekével került az utcára. Azóta se munkát, se lakást nem talál. Leginkább csak nappal jön be a hajléktalanszállóra, melegedni. Szégyenlősen beszél, még ránézni se mer a fiatalokra. De itt van, segít, saját magától jelentkezett, amikor meghirdették az önkéntesek érkezését. Móni mellett a szálló kényszervendégei közül talán még 6-7 ember vesz részt a felújításban – a többség most inkább elkerülte az átmeneti menhelyet.

– Nálunk kevésbé az önkéntes munka, mint inkább az adományok és az egyszázalékos felajánlások alapozzák meg a programjainkat – mondja Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország vezetője. – A lakhatási szegénység mind többeket érint, és egyre többen születnek már ebbe bele. Alacsony jövedelmű, rossz körülmények között élő családoknak segítünk, akiknek nemigen van más kiút. Ezenkívül energiatakarékossági és háztartás-gazdálkodási képzéseinken a lakhatási költségek csökkentésére kínálunk megoldásokat. Ma építjük a holnap Magyarországát.

A szervezet 2013-as önkéntes, energiatakarékossági programja március közepén a Nógrád megyei Berkenyén indult, ahová 18 amerikai önkéntes érkezett, hogy a Habitat munkatársainak vezetésével hő-szigeteljék egy rászoruló család házát, ezzel jelentősen csökkentve fűtési költségeiket. Aztán rosszul szigetelt, szinte kifűthetetlen lakásokat újítottak fel Vác környékén. A következő állomás Dunakeszi, majd Nagymaros lesz.

– Az egész ennél sokkal többről szól – jegyzi meg a szervezet vezetője. – Ezzel a munkával olyan emberek között indul el egyfajta párbeszéd, akik amúgy nem is találkoznának. Az ilyen típusú programoktól szemléletváltást is remélünk. Az a tehetősebb vagy fiatal felnőtt, aki részt vesz vagy legalább hall az ilyen akciókról, talán kicsit jobban megérti az utcán lévő hajléktalant, a fűtetlen, nyirkos házakban élőket. Talán megáll egy percre, belegondol mások problémájába – és remélhetőleg segít majd a jövőben.

KIK AZ ÖNKÉNTESEK?

Miközben egyre nagyobb szükség lenne rájuk, hullámzik az önkéntesek aránya a magyar lakosság körében. Egy 1993-as vizsgálat 1 millió 700 ezer önkéntest talált a felnőtt lakosság körében. Egy 2004-es felmérés eredménye 3 millió lett. A 2007-es felmérés 470 ezer önkéntessel számolt, a 2008-as pedig 1 millió 100 ezerrel. A szakemberek szerint a valósághoz valószínűleg közelebb áll a 2008-as adat, azaz minden tizedik magyar végez vagy végzett már önkéntes munkát. A tipikus önkéntes fiatal vagy középkorú férfi, aki házasságban él, egy gyereke van, érettségivel vagy diplomával, emellett átlagos vagy a feletti fizetéssel rendelkezik. Valószínűleg azért nem nő az illető, mert az önkéntesség tipikus életkorszakaiban ők éppen gyerekneveléssel vannak elfoglalva anyaként vagy nagymamaként. Nagyobb a valószínűsége az önkéntes tevékenységnek az 5000 fő alatti településeken és a 100 ezer fő fölötti városokban; előbbinél a szorosabbi közösségi kötelék, utóbbinál a több lehetőség szolgálhat magyarázatul. Magyarországon is átalakulóban van az önkéntesség felfogása, ez egyre jobban két korcsoportban érzékelhető: a fiatalok kihívásokat, míg a nyugdíjasok új célokat keresnek.

SOKKOLÓ SZÁMOK

Múlt évben 598 ezer háztartás nem tudta megfelelően fűteni otthonát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez a probléma több mint 1,4 millió embert érintett. A Habitat for Humanity Magyarország előző évi országjelentése arról számolt be, hogy a lakhatási költségek (rezsi, lakbér) a háztartások harmadánál elérik vagy meghaladják a bevételeik 40 százalékát – vagyis ők a jövedelmükhöz képes olyan sokat költenek lakhatásra, ami már az alapszükségletek kielégítését veszélyezteti. Szerintük a magas közüzemi költségek jelentősen csökkenthetők utólagos hőszigeteléssel, ezt pedig támogatásokkal kellene jobban szorgalmazni. A nehezebb lakáskörülmények között élők számára pedig a szociális bérlakások számának növelése jelenthetne megoldást.