Hódító gyöngyikék

További honi változatok: az üstökös, a karcsú és az eper gyöngyike, ez utóbbi védett, eszmei értéke 5000 forint. Nevezik még kígyóhagymának, kígyóvirágnak is, ami föltehetően arra utal, hogy az egész növény mérgező (ezért kisgyermekes családok kerüljék a kertbe ültetését). A Szent György-virág elnevezés pedig minden bizonnyal azzal függ össze, hogy rendszerint Szent György havában, azaz áprilisban virágzik.

A kertben könnyen meghonosítható, mert alkalmazkodó és igénytelen. Magról is könnyen szaporítható, akárcsak mogyorónyi hagymáiról, melyekkel természetes módon is terjed. A kert kevésbé napos, félárnyékos helyén díszlik a legszebben. Ahol jól érzi magát, ott viszonylag rövid idő alatt tömegesen elszaporodik.

A gyöngyike jól mutat cserépben, virágládában, virágtartóban és a gyepben is (nyárra visszahúzódik, így ekkor már az sem zavarja, ha fűnyíróval lenyírjuk azt a kis kórócskát, ami a virág helyén maradt). Csoportosan ültetve mutatós igazán; ehhez legalább 3-4 hagymát ültessünk el majd szeptemberben, egymástól 5-10 centi távolságra. Szép színfoltot képez más tavaszi hagymás növényekkel társítva is, például tulipánnal, jácinttal, gyöngyvirággal. A sziklakertekben szintén ott a helye. Beszerezhető a fehér virágú, nemesített változata is, ami mifelénk ma még különlegességszámba megy.