Zűrzavar vagy zsírzavar?
A húsvéti nyúltól az idén még jó lesz óvakodni – legalábbis, ha csokiból készült. Mert az ártatlan külső, akár a trójai faló, gyilkos ellenségeket rejthet. Jövőre viszont az ellenfélre minisztériumi rendelet mér megsemmisítő csapást.
Kép: Kecskemét, 2007. március 21. Csokinyuszik a kecskeméti piacon húsvét előtt. Fotó: Ujvári Sándor

Gyomorgörcsös, fetrengő hernyó – brutális nagyításban leginkább ehhez hasonlít az az alattomos valami, ami ott rejtőzhet csokoládéban, kekszben, mélyhűtött pékárukban, süteményekben, egyes kifőzdékben és üzemi konyhákban használt ipari zsiradékokban, s rajtuk keresztül például a sült és rántott ételekben. De nevezzük végre a nevén: a transzzsír. Ami eredetileg jótékony hatású telítetlen zsírsav volt, csakhogy a hőkezelés átrendezte a belső szerkezetét, ettől lett olyan gyomorbajos külsejű – és gonosz. A fogyasztása ugyanis súlyosan károsíthatja a szív- és érrendszert, megbetegítheti az immunrendszert, cukorbajt, rákot, termékenységi problémákat okozhat. Tehát leszögezhetjük: a transzzsírok az emberi szervezetre rendkívül veszélyesek. Ám ebben nagyjából kimerül mindaz, amiben zsírok terén a szakemberek egyetértenek. Illetve még egy tény azért akad: a zsírokra az emberi szervezetnek szüksége van. Egy felnőttnek naponta annyi grammra, ahány kilogramm a testsúlya – mert jelentős energiaforrás, egyes hormonok működéséhez és vitaminok felszívódásához elengedhetetlen.
Csakhogy nem mindegy, hogy a szervezetünket milyen zsírral látjuk el. Valaha nem csináltak nagy felhajtást: fogták a disznózsírt és kenték. Esetleg fagyasztották meg hevítették. Aztán aki urizált, köpültetett vajat. Kit érdekelt, hogy tele vannak telített zsírsavakkal? Hatvan év óta azonban egyre többeket: akkor fedezték fel, hogy a telített zsírsavak az egészségre ártalmasak. Ekkor születtek meg a növényi alapú margarinok. Csakhogy amit az egészséges táplálkozás érdekében alkottak, károsabb lett, mint amit kiváltani hivatott. A növényi olajokat ugyanis – hogy könnyen kezelhetőek, kenhetőek, elállóak legyenek – hidrogénezéssel keményítették, s ennek az eljárásnak a mellékterméke a transzzsír. Így teremtette meg az ember a rosszat, ami azelőtt a természetben nem létezett. De nem csak előállította, meg is ette. S eszi a mai napig korlátlanul az Európai Unió ötszázmillió polgára. Csupán tizennégymilliót – köztük például a dánokat – védenek ugyanis törvények a transzzsír túlzott fogyasztásától. Ez a szám jövő áprilistól emelkedik, ha hazánkban is elfogadják a rendelettervezetet, amely betiltja a két százaléknál magasabb transzzsírtartalmú élelmiszereket. S hogy miért kell ennek örülni? Mert a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szerint a transzzsírok betiltásával évente ezer ember halálát lehet megelőzni.