Dúl a tortacsata

Mérgelődnek a cukrászok, hogy „műkedvelő” háziasszonyok beelőzik őket, mivel olcsón vállalják például az esküvői torták, lakodalmas sütemények elkészítését. Sőt már a piaci kofák standjain is feltűntek az otthoni konyhában sütött, hűtést és engedélyt nélkülöző desszertek.

– Mestervizsga híján néhány évtizede nem is nyithattunk volna cukrászdát. Ma pedig boldog-boldogtalan fagylaltot és süteményt árul. A piacon is feltűntek a házilag készült méteres kalácsok, hájas tészták, mézesek – panaszolja a veresegyházi Sulyán cukrászda alapítója, id. Sulyán Pálné. A cukrászmester szerint a szakmájukban is megjelentek a kóklerek. Ahogy a kőművest, ácsot keresve is vigyázni kell, úgy desszertet sem mindegy, hol rendelünk. Aki feketén süt-főz, nem feltétlenül ügyel a higiéniai előírásokra.

– Tőlünk elvárja az ipartestület, hogy a dobostortát éppen úgy készítsük, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Sokan azonban fittyet hánynak a szakma szabályaira. Országtortánkat, a szilvagombóctortát már több helyen megkóstoltuk, és csalódottan tapasztaltuk, hogy néhol eltérnek a recepttől, s például silányabb marcipánt használnak. Manapság nem kunszt fagylaltot árusítani, hiszen csak összekeverik a port a hideg vízzel, és már kész is. Eközben a fiam, ifj. Sulyán Pál, aki gasztronómiai olimpián, cukrász-világbajnokságon nyert érmeket és szerelmes a szakmájába, hajnaltól késő estig talpon van, hogy újabb ízekkel kísérletezzen. Igaz, ő igazi főzött fagylaltokat készít, valódi gyümölcsöket keverve bele – magyarázza Sulyánné.

Az esküvőszervezők is hiába óvnak a kóklerektől, sok család úgy próbál takarékoskodni, hogy „kalákában” és fű alatt dolgozó háziasszonyoktól rendel tortát. Az olcsó desszert azonban olykor megbosszulja magát: megesett, hogy a marcipánmáz a felvágás pillanatában úgy csúszott le az emeletes tortáról, mint a hámló vakolat. Máskor a kívülről látványos, de ízetlen torta belül szétmállott. S kinek hiányzik, hogy a násznép gyomorrontásos emlékeket őrizzen a lakodalomról…?