Ford Fiesta ST - 7 alatt

Hét alatt van százon. Egy hajszálnyival, egy tizeddel csak, de akkor is. Elsőre mindenki ezt kérdezi, merthogy egy valódi hot hatch-nél ez a lényeg. És hogy mi is az a hot hatch? Egy mezei, népszerű autó gyári sportverziója, sok lóerővel és még több élménnyel. Aki komolyan veszi magát az autóiparban, gyárt ilyet. Ott a GTi Golf, minden hot hatch-ek ükapja, a Type-R Hondák, az RS Renault-k, az OPC Astrák, de sorolhatnánk még egy darabig. Itt elhalványul az ergonómia és a csomagtér-méret, helyette a kinézet és a teljesítmény kerül előtérbe. Itt pedig a Fiesta ST-nek nincs oka szégyenkezni.

A modellfrissített orr nekem az ST sportos kiegészítőivel lett teljes. Így már rögtön jól néz ki az aszfaltot zabáló harcsaszáj a fekete hűtőráccsal, amin ez a narancssárga fényezés is sokat dob. Van más látványelem is, mint például a szép felnik mögül kandikáló piros féknyergek, a szárny vagy az áldiffúzor hátul. Minden összejött amire csak egy frissjogsis, Megye 3-ban focizó, pénzes apukával rendelkező kamasz vágyhat.

Nekem tökéletes volt a Recaro fotel. Remekül tart mindenhol, vastagon párnázott és ráadásul még jól is néz ki, bár el tudom képzelni, hogy sokan vannak, akik szűkösnek találnák. A műszerfal sajnos ugyanaz, mint a hagyományos testvérben, én több dolgot sem szeretek benne. Egyrészt tele van szórva nagyon kicsi gombokkal, amiket megtalálni és rendesen megnyomni is nehéz, másrészt meg a kategóriában ennél már majdnem mindenki jobb anyagokkal dolgozik. A középső képernyő meg méltatlanul kicsi és halovány, nem lehet maradéktalanul szeretni. Viszont háromajtóssága ellenére egész kényelmes hátul és a csomagtér is majdnem 300 literes. De mit is mondtunk? A hot hatcheknél más a mérce.

Rrrrrrrooooooo, psssssz. Hiába próbálom kifigurázni az ST-t, egyre jobban kétségbeejt, hogy mennyire bejött. Hogy mennyire kihozza a hülyegyereket bárkiből. Mert lehetetlen ellenállni a határozottan kattanó váltónak, a gázpedál-taposásra megjövő hangversenynek és erőnek. Ha normálisan autózunk, akkor igazából csak a kemény futómű lehet zavaró, de amúgy csendes. Viszont ha elindulunk, egyből megjön a mélyen dörgő hangja (amit direkt úgy hangoltak, hogy jól lehessen benn hallani) és a váltások utáni óriási szisszenés. Ilyenkor dolgozik a lefújószelep, ami nemcsak jó hangja miatt fontos, hanem segíti a gyorsulást és növeli a turbó élettartamát is. A legjobban kanyarokban lehet vele játszadozni, könnyen megindul a fara, ilyenkor igazi kellemes kis házi-drift autóvá válik.

Hét alatt fogyaszt. Mi van? Igen, hét alatt, sőt nem kell nagyon erőlködni és lesz az 6 alatt is. Mondhatnám, hogy egy hot hatch-nél ez nem lényeg, de mivel momentán 425 a benzin, szerintem igenis fontos. És rácáfolva az elmúlt évtized tapasztalataira (miszerint minden Ford motor egy literrel többet fogyaszt a konkurenseknél), a kis turbós 1,6-os komoly meglepetést tudott okozni. Városban 6,8 lett az átlagom és ebben volt néhány kör hülyéskedés is. A vidéki körön meg 6 liter volt az érték, de ha egy lezárt autópálya-szakaszon nem próbálom ki a végsebességét, ment az volna lejjebb is. Elképesztő értékek. Az 1,6-os EcoBoost motor 182 lóerős, ami az 1,1 tonnás súllyal kombinálva azért magyarázat a nagy élvezet-faktorra. De ez önmagában nem lenne elég! Kell hozzá élvezetes kormányzás, egy nagyon jól sikerült váltó és a futómű, ami igazi áldás ha a határon autózunk. A Nürburgringen fejlesztett futómű rettenetesen masszív és élvezetes – egészen addig amíg le nem jövünk a Nürburgring tökéletes aszfaltjáról (vagy lépjük át a határt) és kanyarodunk fel mondjuk a Hungária-körútra. Mert ott kegyetlenül ráz, még a felfestéseket is lehet érezni benne. 

Hét alatt vihető. Sőt, még jobb hírem van, 6,1 a listaára, szóval ha ügyesek vagyunk, simán befér hat millió alá is. Ha háromszor ennyi hibája lenne, azt is megbocsátaná neki az ember, de nincs. Kicsit kusza a műszerfal, nem annyira szuperek az anyagok és kemény a futómű. Viszont egy örök élmény az autó, amivel minden nap egy kicsit jobb. Legnagyobb ellensége fura mód az állam. A sok 30-as tábla, traffipax és korlátozás miatt ha ilyet veszünk, szokjunk hozzá, hogy harmincezres csekkekkel álmodunk.