Ne guruljunk tovább, váltsunk!

Tájékozatlanság, rendszertelen étkezés, a tömegsport hiánya, a szakemberek véleményének figyelmen kívül hagyása – ezek a legfontosabb okai annak, hogy lassan már gurul a magyar. Mindemellett persze ezernyi magyarázat született, miért állunk a sor végén, ha a fittségről esik szó: nincs pénzünk egészséges élelemre, nincs időnk mozogni, s amúgy is, a szépség belülről fakad… De félre a kifogásokkal, mert az egészségünk forog kockán! A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint a magyar lakosság 28 százaléka nem csupán elhízottnak, hanem már túlsúlyosnak nevezhető. Hogy mi a különbség?

– Az Egészségügyi Világszervezet három kategóriát különböztet meg a testtömegindex, azaz a BMI szerint – tudtuk meg Kubányi Jolántól, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökétől. – Túlsúlyosnak az tekinthető, akinek a BMI-je 25–29,9 között mozog, elhízottnak nevezzük a 30–39,9 közöttieket, és súlyosan vagy kórosan elhízottnak tartjuk a 40 fölöttieket. A férfiak körében a túlsúlyosak, míg a szebbik nem tagjai közt az elhízottak vannak többségben. De ami még elszomorítóbb, hogy a gyermekeink miatt is aggódnunk kell. A 11–18 év közötti korosztályt vizsgáló 2010-es felmérés szerint minden nyolcadik kisgyermek túlsúlyos, s minden negyvenedik pedig már az elhízottak közé tartozik!

Attól függően, hol helyezkednek el a zsírpárnák, alma vagy körte típusú elhízásról van szó. Az előbbi a nevét a jellemzően hasi, zsigeri tájékon jelentkező hízásról kapta, ez leginkább a férfiak körében elterjedt. Hölgyeknél a körte típus az általánosabb: a csípő, comb tájékán jelennek meg a nem kívánt párnák. Az alma típusúaknak nagyobb valószínűséggel kell számítaniuk 2-es típusú diabéteszre, szív- és érrendszeri, továbbá bizonyos daganatos megbetegedésekre. A kör¬tékre pedig elsősorban a mozgásszervi kórképek, a visszérbetegségek, a trombózis a jellemző, ami tovább fokozza az elhízás veszélyét. A diabétesszel azonban előbb-utóbb csaknem minden túlsúlyosnak számolnia kell. És ha a cukorbetegség önmagában még nem lenne elég, később akár pajzsmirigyproblémákhoz is vezethet.

Mit csinálunk rosszul? A táplálkozástudományi szakember szerint leginkább a hozzáállásunkkal van baj. Nem rendelkezünk kellő tájékozottsággal vagy nem a megfelelő forrásból szerezzük az információkat az egészséges életmódról. Hallgatunk a celebek „jól bevált” villámdiétáira, bekapkodjuk a csodát ígérő bogyókat, vedeljük a karcsúsághoz vezető italokat – s meglehet, tényleg lecsúszik pár kiló, ám hamarosan a sokszorosa jön vissza. Rendszertelenül és túl sósan étkezünk, a legtöbben nem reggelizünk, napközben csak bekapunk valamit, hogy aztán este otthon magunkba gyömöszöljük a hűtő teljes tartalmát…