Karikák a képernyőn

Sok szülő használja „villanypásztorként” a tévét: ha épp nem ér rá a csemetéjével foglalkozni, a doboz elé ülteti, a nagyobbak már maguktól kapcsolják be a készüléket. Vajon kik és milyen szempontok alapján döntenek a televíziós korhatár-besorolásról, s milyen tartalmakat jelölnek a sárga, piros karikák?

Család-otthonKrausz Viktória2014. 01. 06. hétfő2014. 01. 06.

Kép: Image: 0088521569, License: Rights managed, Little girl watching television, Property Release: No or not aplicable, Model Release: No or not aplicable, Credit line: Profimedia-Red Dot, imagebroker, Fotó: Profimedia-Red Dot

Karikák a képernyőn
Image: 0088521569, License: Rights managed, Little girl watching television, Property Release: No or not aplicable, Model Release: No or not aplicable, Credit line: Profimedia-Red Dot, imagebroker
Fotó: Profimedia-Red Dot

Gondolták volna, hogy az olyan „közepesen erős” kifejezés, mint a „hülye”, csak 12-es karikával ellátott tévéműsorokban hangozhat el? Vagy hogy a 12 éven aluliak legfeljebb csókolózást nézhetnek, viszont a 16 fölöttieknek szóló műsorokban már a szexualitás „intim, stilizált képi ábrázolása” is megengedett? Nos, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megadott (és az Országgyűlés által törvénybe is foglalt) alapelvek szerint az egyes tévécsatornák maguk kategorizálják műsoraikat. Ez nem mindig sikerül hibátlanul: 2013-ban a kiskorúak védelmével kapcsolatban 37 lakossági bejelentés érkezett a médiahatósághoz, mely 44 esetben rótt ki bírságot. A legmagasabb, csaknem 15 milliósat az RTL Klub kapta az Éjjel-nappal Budapest című műsoráért, mert azt csak este 9 után lehetett volna közzétenni. (A csatorna egyébként fellebbezésként a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult.)

A tévés besorolás szigorúbb lehet a mozifilmesnél, hiszen a tévé előtt ülő, veszélyeztetett kiskorúak száma nagyságrendekkel nagyobb. Tévézéskor fennáll a passzív, nem szándékolt médiafogyasztás lehetősége is, míg a moziba eleve be sem engedhetik a gyerekeket egyes filmekre. A mozifilmeket az NMHH Korhatár Bizottsága „osztályozza”. A bizottság ülésein heten vannak jelen: két pszichológus, két, a filmterjesztés vagy a média-, illetve a mozgóképoktatás területén jártas pedagógus, két személy, akik a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásában bírnak szakmai tapasztalattal, valamint a filmterjesztők egy képviselője.

Egzakt mérce a korhatár-besorolásnál nincs, amire nagyon figyelnek: szörnyek, szellemek, betörők, gyilkosok, hangos és hirtelen zajok, katasztrófák, veszekedések, fájdalom, fenyegetettség, halálfélelem.

A korhatár nélkül megtekinthető vagy kifejezetten a kisgyermekek számára készült műsorokban csak minimálisan jelenhet meg erőszak. Az ilyen műsorok célja, hogy a jóval szembeni szimpátiát és a rossz iránti ellenszenvet kivívja, illetve mintákat adjon félelmeik és problémáik leküzdésére. Ennek a kategóriának a jele egy stilizált kisfiúfej, melynek megjelenítése azonban nem kötelező. A 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorok nem tartalmazhatnak oly mértékben félelmet és támadó indulatot, amit ez a korosztály még nem képes feldolgozni. Ugyanakkor ebben a korban már bizonyos mértékig felismerik az iróniát mint filmes eszközt, s a magasabb izgalmi szintet is elviselik. A szexualitás direkt ábrázolása nem, de a csók már megjelenhet a képernyőn. Elfogadhatóak az enyhe (bunkó, barom, francba stb.), illetve a közepesen erős kifejezések (hülye, szar stb.).

A 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorokban sem megengedett a közönséges, durva nyelvezet és a nemi szervek említése, de a szexualitás „intim, stilizált képi ábrázolása” nem tilos. De a 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorokban sem hangozhatnak el a nemi szervekkel, illetve a szexuális aktussal kapcsolatos trágár szavak. Az ilyen műsorszámokat tehát csak este 9 és hajnali 5 óra között lehet sugározni. Szakemberek szerint a 21 óra a vízválasztó: akkor kezdődhet a „felnőttek ideje”.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek