Kapára, fűnyíróra! - Kertésznaptár

- Kapálnunk nemcsak a gyomirtás miatt szükséges, hanem azért is, hogy a talajfelszín eltömődését megszüntessük. Ugyanis a felszín tömörödése – ami nagyobb esők, öntözések után bizonyosan bekövetkezik – kedvez a gyomok kelésének, növeli a talaj vízveszteségét, egyúttal gátolja a levegő bejutását a talajba. Ezért zöldségnövényeink talajának lazítása – a teljes kifejlődésükig – rendszeres feladat. A felszíntkezdetben sekélyen (2-4 centire) lazítsuk meg, nehogy a gyengébben gyökeresedett csíranövények kilazuljanak és elszáradjanak. Később már 4-6 centire növelhetjük a kapálás mélységét.

- Pázsitunk áprilisban és májusban növekszik a legerőteljesebben, ilyenkor adja a legtöbb munkát. A nyírást minden esetben előzze meg a gyomtalanítás, amit kézzel vagy gyomkiszúró eszközzel végezzünk. Egy-egy nyíráskor a fű hosszának csak a harmadát ajánlatos levágni, mert a mélyebb vágás visszaveti a fejlődésben (a díszgyepek ajánlott átlagos visszavágási magassága 4-5 centi). Igazán szép és a szélsőségesebb időjárási viszonyoknak is jól ellenálló gyepet csak (mű)trágyázással érhetünk el. Ezért tavasszal hosszú hatástartamú NPK műtrágyát használjunk, ami több hónapon át egyenletesen látja el a talajt a fő tápelemekkel.

- Vethetjük az olyan kevésbé melegigényes virágok magját, mint a búzavirág, az őszirózsafélék vagy a szegélyekbe illő tatárvirág, illetve illatos ternye. A cserjét pótolhatjuk a nyári ciprussal vagy más néven kerti seprőfűvel (Kochia scoparia), a szagos bükkönnyel (Lathyrus odoratus), amelynek törpe változata is kapható, vagy a kerti hajnalkával (Ipomea purpurea). Ezek magvait szintén most vethetjük.

- Gyümölcsfáink kezdik erőteljesen növelni a lombfelületüket, indokolt tehát a talajban gyorsan mozgó nitrogénműtrágya kiszórása (vagy vizes oldatának kiöntözése), hogy a növények számára idejében rendelkezésre álljon. Ugyanezért két hét múlva már sort keríthetünk az első lombtrágyázásra is, ami különösen a fiatal ültetvényekben hasznos.