A glutén lett az ellenség - divat, vagy tényleg ennyi embert érint?

Korábban főleg a zsíros, cukros, túl sós étkeket, a koleszterinbombákat kerülték az emberek, de most a glutén az ellenség. Hazánkban is egyre hozzáférhetőbbek a gluténmentes kenyerek, gabonafélék, valamint a házhoz rendelhető készételek. Kérdés azonban: vajon mindenkinek jó-e, ha ilyet fogyaszt?

Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus szerint fontos kideríteni, ki az, aki valóban gluténérzékenységgel küzd. Ő ugyanis valóban nem fogyaszthat olyan élelmiszert, melynek alapanyaga búza, árpa, rozs vagy zab. A lisztmentes diéta azonban sok figyelmet igényel és jóval többe is kerül, mint a vegyes étrend, ezért csak annak ajánlják, akinél valóban indokolt.

A Budai Allergiaközpont orvosa szerint fontos megkülönböztetni egymástól a búza- vagy gabonaallergiát, a liszt- és a gluténérzékenységet.

A lisztérzékenységben autoimmun folyamat károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, ezt vérvizsgálattal és bélbiopsziával igazolják. A gabonaallergiát pedig – amit eldugult orr és asztma is jelezhet – a bőrpróba is kimutathatja.

A gluténérzékenységre azonban nincs laboratóriumi vizsgálati módszer, így általában azt javasolja az orvos a páciensnek, hogy 2-4 hétre hagyjon fel a glutén fogyasztásával, s ha ez mérsékli a tüneteit – ami lehet hasfájás, hasmenés, fáradtság, vérszegénység –, akkor valóban a gluténban található fehérjére érzékeny. A tünetek ismét megjelennek, ha a beteg lisztes ételt fogyaszt. A gasztroenterológus szerint fontos tisztázni, hogy mi okozza az emésztési panaszokat, nem szabad azokat látatlanban valamilyen „divatbetegség” számlájára írni. Így az sem javasolt, hogy valaki önmagát diagnosztizálva kezdjen diétába.