Macsók trónfosztása

Gyakran elhangzik a panasz, hogy a nők milyen túlterheltek. Mindeközben a családapákról nemigen esik szó, vagy legfeljebb csak az anyák árnyékában. Pedig egy német kutatás jól tükrözi, mennyire tudathasadásos állapotban leledzenek a férfiak: a megkérdezett nők 95 százaléka számára rokonszenves, ha az apa segít otthon, de mindössze 65 százalékuk tartja őket férfiasnak. Ebben az ellentmondásos környezetben vajon hogyan találhatja meg a helyét az erősebb nem? Szakemberek erre keresték a választ a fővárosi Párbeszédek Házában tartott kerekasztalbeszélgetésen.

– Nincsenek könnyű helyzetben a magyar férfiak sem. A nők ugyanis homlokegyenest ellentétes elvárásokat támasztanak velük szemben: az apa a lehető legtöbb pénzt tegye be a családi kasszába, ugyanakkor legyen fontosabb számára a családdal eltöltött idő, mint a többletjövedelem megszerzése.

Nehéz egyszerre sok pénzt keresni és közben otthon is lenni. Férfi legyen a talpán, aki ennek képes megfelelni – mondta Spéder Zsolt szociológus, utalva az Apaképek Magyarországon című kutatásra. Hogy miért alakult így, az egyértelmű. A „kenyérkereső férfi” szerepe akkor kérdőjeleződött meg, amikor a nők is munkába álltak és a jövedelmük már kevésbé maradt el a férjükétől. A hagyományos szerepmegosztás fennmaradásának azokban a családokban nyílik esélye, ahol a férfi jóval többet keres, mint a nő.

Érdekes, hogy a házimunkában elvégzett feladatok aránya mennyire változó egy-egy kapcsolatban.

A házasság kezdetén a párok még együttműködnek, már-már öröm a közös porszívózás, rendrakás, főzőcskézés. De amikor a gyerekek becsöppennek az életükbe, mindez megváltozik. A nő átmenetileg otthagyja a munkahelyét, minden energiájával az otthoni feladatok ellátására összpontosít. Az apa általában a többletjövedelemért hajt, a háztartásra már sem ideje, sem energiája nem marad. – Így fordul át a kiegyensúlyozottnak induló családi szerepmegosztás a hagyományos nemi szerepek irányába – mondta Spéder Zsolt. – Ha a férfi mégis szeretne segíteni a konyhában, netán boldogan kézbe venné a porszívót, sokszor a nők „kapuőrszerepe” akadályozza ebben. Mert időközben a nő az otthon világának korlátlan menedzsere és ellenőre lett, s általában nem értékeli kellőképpen a férfi otthon végzett munkáját, merthogy az hanyagul mosogat vagy tereget, s nem képes a krumpli héját vékonyan lehámozni.

Ez a hozzáállás a munkanélküli férfinál jelent nagy problémát, mert nem elég, hogy elveszítette a családfői státusát, de még otthon is haszontalannak érzi magát – osztotta meg a szociológus a kutatás másik fontos tapasztalatát.

Vekerdy Tamás pszichológus szerint a több évtizedes beidegződések sem segítik, hogy a férfi kilépjen a hagyományosan elvárt szerepekből. Mert lehet, hogy otthon szívesen segít pelenkázni, de társaságban még mindig az számít férfiasnak, aki azt sem tudja, merre a konyha. – A '60-as évek Angliájában, ha az ember elment vendégségbe, vacsora után nem sokkal a családfő eltűnt a színről: indult mosogatni. Ott már akkor az volt a rend: ha a nő megfőzött, akkor a férfi elmosogat. Nálunk még mindig az a férfiasság mércéje, hogy ki mennyi pálinkát tud benyakalni – vélekedett Vekerdy. Ehhez Varga Pál pszichiáter, családterapeuta annyit fűzött hozzá: itt élünk, a magyar beidegződések között kell megtalálniuk a férfiaknak és a nőknek a viszonylagos egyensúlyi helyzetet. Hogy sikerül-e – leginkább az idő kérdése.