Egyre több az asztmás, öröklődik a hajlam
Megelőzhető az asztmás roham, ha a beteg tisztában van a figyelmeztető jelekkel. Segítségére lehet a modern kor vívmánya, a telemedicina is, így a kezelőorvos a távolból is követheti a légzésfunkciós értékek változását. Asztmás rohamot idézhet elő például a magas légszennyezettség, a dohányfüst, az erős illatok, a vegyszerek belégzése. Árthat a beteg állapotának az időjárás változása, illetve a párás hideg levegő is. A lelki megterhelés, a stressz, sőt a légúti megbetegedések is súlyosbíthatják az asztma tüneteit.
Az allergének jelenléte, a poros és dohos levegő is káros – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a fővárosi Tüdőközpont orvosa. Az asztmás roham előjele lehet a fáradtság, fejfájás, étvágytalanság, erős köhögés, így ezekre is hasznos odafigyelni. Roham esetére érdemes „akciótervet” készíteni, továbbá nagy segítség lehet az otthoni áramlási csúcssebességet mérő műszer (peak flow meter), amely arról ad információt, hogy fenyeget- e a roham. A páciens elsajátíthatja, hogy a korábban mért legjobb értékhez viszonyított jelentős eltérést már jelzésként fogadja. De adott a telemedicina lehetősége is: az odahaza végzett légzésfunkciós eredmények interneten továbbíthatók az orvosnak, aki terápiás tanácsokat adhat a roham elkerülésére.
Az asztmások egyre többen vannak, egy évtized alatt megötszöröződött a számuk, s e kór hajlama öröklődik. Külföldi kutatások szerint azoknál a gyerekeknél, akik egyéves koruk előtt kaptak antibiotikumot, másfélszeresére nőtt a kialakulásának esélye. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – figyelmeztet dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek hatására a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni.
A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere gyengébben működik, s fogékonyabbá válhatnak az asztmára is.
