Mi köze a 4-es metróhoz a munkahelyi stressznek?

A munkahelyi stressz mindenki számára ismert fogalom A szerencsésebbek ritkán, mások naponta érzik a negatív hatását.

Pedig a stressz orvosi értelemben véve jó, hiszen egyfajta védekezési reakció, izgalmiéberségi és motivációs állapot. Ezt Selye János belgyógyász, sebész állapította meg, aki először határozta meg a stressz fogalmát. Mint írja: „A stresszelőidéző hatás szempontjából mindegy, hogy az a dolog vagy helyzet, amellyel szemben állunk, kellemes-e vagy kellemetlen, csupán az számít, hogy milyen mértékű az újraalkalmazkodás iránti szükséglet.” A gond a negatív, káros stresszel (vagyis a distresszel) van, amely hosszú távon komoly egészségügyi problémákat is okozhat. Ha a munka hosszú ideig túlzott megterheléssel jár, az a szervezet számára erős igénybevételt hoz. Romlik a teljesítmény, ezzel párhuzamosan pedig növekszik a hibalehetőségek száma.

– A stressz mindenütt jelen van, s bár szeretnénk, csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk szétválasztani a munkahelyi és magánéleti stresszt – magyarázza dr. Erősné dr. Bereczki Edit orvos szaktanácsadó –, ezek az érzések pedig egymást erősíthetik, így még nagyobb az egészségügyi kockázat.

Melyek a leggyakoribb, munkahelyi stresszt kiváltó tényezők? Például, ha az alkalmazott képességeit a meghaladó munkát kap. Vagy a nagy felelősség, a döntéskényszer, a szoros határidő – nem is beszélve a bizonytalan munkakörülményekről, a rugalmatlan időbeosztásról. A stressz kialakulásához nagyban hozzájárul, hogy számos munkahelyen nem adottak az előírt munkafeltételek. Lehetnek ezek apró dolgok is, mint például a megfelelő munkaeszközök hiánya, rossz monitor, kényelmetlen szék – ha egész nap így dolgozunk, hosszú távon az egészségünk bánja. Gyakori, hogy sokan szemet hunynak nyilvánvaló problémák felett, mint például a fizikai és verbális erőszak, a szexuális zaklatás – ha nem éppen ők az elkövetők. A munkavállaló a felettesei segítsége nélkül nem képes megoldani a problémáját, a felelősség tehát elsősorban a munkaadóé.

– Van, aki a sportban, más a pihenésben vagy egy jó film mellett tud kikapcsolódni. Nem is gondolnánk, hogy az apró örömök milyen jól jöhetnek a nehéz időszakokban.

De segíthet a humor, egy jó beszélgetés, a hobbink, a szeretteink közelsége is. Ne féljünk kihasználni a közösség gyógyító erejét. Baj csak akkor van, ha a stresszlevezetés függőséghez – alkoholizmushoz, láncdohányzáshoz, túlevéshez – vezet, hogy csak a leggyakoribbakat említsük – mondja a szaktanácsadó.

Jellemző, hogy sokszor maguk a beosztottak sincsenek tisztában a jogaikkal. Nagy segítség lenne, ha rendszeresen lehetőségük nyílna munkapszichológussal találkozni, nem csak azért, hogy kibeszéljék magukat – magyarázza Bereczki Edit. A jó szakember a helyes önértékelésben is sokat segíthet. Ha képesek vagyunk kiállni magunkért, az érdekeinkért, máris sokat teszünk helyzetünk javulásáért.