Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Egy társasházban a házmester asszony nyugdíjba készült, ami azt jelentette, hogy az apró házmesterlakás megüresedik. Egy asszony, akinek az édesanyja a házban lakott, megtudta ezt, és lecsapott a lehetőségre – a nyugdíjba menő házmester azonban csak pénzért volt hajlandó a posztot és a vele járó lakást átadni.
Az új házmester 1,8 millió forintot fizetett, s a szerződésében az is szerepelt, hogy ha megszűnik a jogviszonya, szintén élhet „bérlőkijelölési jogával” – vagyis hasonlóan elődjéhez, ő is kérhet majd pénzt a szolgálati lakásért.
Majdnem tíz év telt el, a társasház pedig elhatározta, hogy egy szakosodott vállalkozás olcsóbban ellátja a szükséges tennivalókat, ezért a házmester munkaviszonyát megszüntették, ugyanakkor ajánlatot tettek neki, hogy piaci bérleti díjért a lakásban maradhat. Ő ezzel nem kívánt élni, viszont pert indított a társasház ellen: követelte, hogy fizessék meg neki azt az 1,8 millió forintot és a kamatait, amit az előző házmesternek fizetett ki a posztért.
Azzal érvelt, hogy a társasház is tudomásul vette a szerződésben rögzített „bérlőkijelölési jogát”, vagyis, hogy az lesz az új házmester, akit ő mond, jelesül akinek ő eladja ezt a lehetőséget – pontosan úgy, ahogyan ő szerezte.
A társasház viszont úgy vélte, hogy az asszony és az előző házmester szerződéséhez semmi közük. Az asszony azért használhatta ingyenesen a lakást, mert ő volt a házmester. Viszont ezután egyáltalán nem lesz házmester, a lakók közös tulajdonában lévő házmesterlakást pedig bérbe adják.
A bíróságnak először is azt kellett tisztáznia, milyen jogviszony volt a két házmester és a társasház között. Szóba jöhetett a szívességi lakáshasználat, illetve a bérleti jogviszony. Az előbbi fogalmilag ingyenes, míg a bérlet fogalmilag visszterhes szerződés. Bár az asszony nem fizetett a lakásért, a bíróság arra jutott, hogy bérletről volt szó: a lakás használatát a házmesteri munka bére fedezte.
A bérleti szerződést nem mondta fel a társasház, csak a házmesteri munkaszerződést, aminek a fenntartására nem tett ígéretet. Vagyis a „bérlőkijelölési jogával” élhetett volna a volt házmester – más kérdés, hogy egy piaci alapú bérlethez ingyen is hozzá lehet jutni, így a dolognak nem lett volna értelme. De a lényeg az, hogy a volt házmester jogait nem sértették meg, ezért kártérítést sem kell fizetniük neki.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu