Hogyan úszhatjuk meg - és mit tegyünk, ha mégis beüt a ménkű?

A legokosabb, ha zárt helyen vészeljük át a zivatart. De a lakásban se álljunk az ablak vagy a fal közelébe, ne használjuk az elektromos berendezéseket, a telefont, s lehetőleg a vizet se folyassuk. A víz ugyanis vonzza a villámot és remekül vezeti az elektromos áramot. Ezért ha fürdőzés közben csap le ránk a vihar, azonnal siessünk a partra. Nyílt terepen tilos a talajra feküdni, ne húzódjunk magányos vagy erdőszéli fák alá, mert többnyire a környék legmagasabb pontjába csap bele a villám. Guggoljunk le, zárjuk össze a lábfejeinket, és ebben a helyzetben várjuk meg, míg elcsitul az égi háború. A kerékpárokat is kellő távolságba, legalább 50 méterre állítsuk le. Az autónkban ülve biztonságban vagyunk, mert fémkarosszériája úgynevezett Faraday-kalitkát képez, így ha bele is üt a villám, az utastérbe nem jut be az áram.

Akit közvetlen villámcsapás ér, nem sok esélye marad a túlélésre: a testén áthaladó feszültség ugyanis akár 100 ezer Volt is lehet, ami azonnali szívleálláshoz vezet.

A sérülthöz azonnal mentőt kell hívni. A segítség megérkeztéig ellenőrizzük, hogy lélegzik-e, van-e pulzusa. Amennyiben eszméleténél van, helyezzük stabil oldalfekvésbe.

Ha a légzés leállt, de tapintható a pulzus, lélegeztessük szájból szájba. Ha megállt a szíve, fektessük a hátára és kezdjük el a mellkaskompressziót.

Akik túlélik a villámcsapást, gyakran egész életükben szenvednek a következményeitől – kezdve a bénulástól az amnézián, görcsökön, égési sérüléseken át a szívkárosodásig.

Gyakran koncentrációs zavarokkal vagy pszichés problémákkal küszködnek, szélsőséges esetben pedig a személyiség is megváltozhat. A balesetet követően hónapok múlva is jelentkezhet krónikus fájdalom, agyi és idegi károsodás. Sok esetben az orvos sem hozza összefüggésbe a panaszokat a villámcsapással. A zivatarok pedig jönnek-mennek. A meteorológusok szerint augusztus végéig biztosan.