Teljes adó a páleszre?

Tavaly négyéves huzavona után az EU bírósága a teljesen ellenőrizetlen magyar házi pálinkafőzéssel kapcsolatban azt a döntést hozta, hogy azt meg kell szüntetni, s az országban csak kétféle jövedéki adót lehet kivetni az égetett szeszekre: 100 és 50 százalékos mértéket kell alkalmazni. Erre a magyar parlament az idei évre vonatkozó adótörvényekben azt a szabályt alkotta, hogy egy évre ezer forint adót kell fizetni. Vagyis ez a szabály nem felel meg az EU elvárásainak.

Brüsszel bizonyára lépni fog, de mivel már az ügyben megszületett a európai bírósági döntés, amely világosan fogalmaz, az „ezerforintos” adóval szemben elindítandó eljárás nem tarthat megint évekig. Tehát aki ma otthon pálinkát főz és betartja a magyar szabályokat – vagyis bejelenti és majd jövőre ezután akar adózni –, ne feltétlenül számítson rá, hogy ezer forinttal megússza. Az EU ugyanis kimondta, hogy 50 százaléknál kisebb adókulcs nem alkalmazható. (Bérfőzésnél is ezt kell már figyelembe venni.) Ráadásul ezt a kedvezményt csak 2014 végéig alkalmazhattuk a csatlakozáskor elért átmeneti engedmények alapján.

Ezért vitatható, hogy a most törvénybe foglalt 50 százalékos kedvezmény legális-e, ugyanis a kormány a nagy „pálinka-szabadságharcban” ennek meghosszabbításáról nem kezdett tárgyalásokat Brüsszellel. Így aztán még az idén megérhetjük, hogy mind az otthoni, mind a bérfőzetésből származó pálinkák után száz százalék adót kell leperkálni, csaknem 1700 forintot literenként.

Ez óriási summa: az utóbbi időben évente nagyjából 20-26 millió liter pálinka készült az országban a kedvezményes adófeltételek mellett.

Tévedés azt hinni, hogy az EU a házi főzést kifogásolta. Nem, Brüsszel mindig az ellen emelt kifogást, hogy a házi főzés adómentes volt, azaz Magyarország a szerződésekben vállaltak ellenére nem kétfajta – vagyis 100, illetve 50 százalékos – adóztatást valósított meg, hanem önhatalmúlag bevezetett egy harmadik szintet, a 2010–2014 között élő 0 százalékot és 2015-től az ezerforintos évenkénti átalányt.