'Mindig képes érdekességeket tálalni, ha nem is mindig marad belül az európai ízlés határain'

Mi motiválja a négyszáz kilós asszonyt, amikor megmutatja, hogyan tisztálkodik? Vagy a nőt, aki feltárja elfuserált plasztikai mellműtétje eredményét? S a másikat, aki arcunkba tolja a sebes lábát? Meglehet, pénzt kapnak érte, vagy talán a közlési vágy feszíti őket. Mindenesetre, ha nem tudnám, akkor is biztos lehetnék abban, hogy amerikai csatornáról van szó: stílus, kötetlenség, ezerszínűség – mind erre mutat.

A tortakirály Buddy, a slampos, előnytelenül öltöző nőkből csinosat varázsoló stylistok, a csodás pékfiúk, a többmilliós menyasszonyi ruhát forgalmazók és vásárlók persze „normális” szereplői egy ilyen csatornának. (Bár a Beverly Hills-i menyasszonyok közt már fel-feltűnnek egészen fura, félbolond nők is. Mint például a Barbiebabává alakított 80 éves ara.)

De a fő érdekességet az extremitások jelentik. Vannak itt törpék, akik ugyanúgy élnek, laknak, dolgoznak, vezetnek, szeretnek, mint bárki más. Némelyikük alig a derekáig ér normál méretű gyermekének.

Aztán csinos kislányok, akiknek szájába ragyogó gyöngyfogsort, fejükre pótloknit, arcukra pirosítót, szemhéjukra műszempillát tesznek ambiciózus anyukáik, testüket organzafodrokba csomagolják és szépségversenyekre viszik őket. Aztán az unatkozó, nyafogó gyerekeket fojtott hangon dirigálják: mosolyogjon, pukedlizzen, dobáljon csókokat. Vagy a vallásos közép-nyugati család, ahol az anyuka immár 18. gyermekével viselős, a lányok hosszú ruhában, a fiúk öltönyben járnak, és mindenkinek J-vel kezdődik a keresztneve. Ez a család már jól ismert az egész világon, alighanem a médiából élnek. Nehéz nem arra gondolni, hogy ennek a szerencsétlen asszonynak egész felnőttkorában, évtizedek óta még nem volt olyan időszaka, hogy legalább egy évig ne lett volna viselős vagy szoptatós.

Ugyancsak médiasztár Kody, a jóképű szőke mormon férfi, aki négy feleség és 17 gyerek felett uralkodik. Ők modernül öltözködnek, teljesen mai módon élnek. Az asszonyok arról áradoznak, hogy milyen jó a poligámia. (Persze, ez esetükben csak egyirányú.) Merthogy a feleségek barátnői, nővérei egymásnak. Az már alighanem a filmesek ügyessége, hogy kicsit megkapargatják a sima felszínt, mire hamar kiderül, hogy azért nem teljesen felhőtlen a fura ötszög élete, akadnak itt féltékenykedések, sértődések, rivalizálgatások. Meg aztán a férj fülét olykor négy nő rágja. Na, de úgy kell neki… Meglepő viszont, hogy hatalmas, egymás melletti, de külön háza van mindegyik csajszinak, ahol a saját gyerekeikkel laknak, aztán Kody sorban eltölt egy-egy hetet náluk. Még nem derült ki számomra, mi a foglalkozása, hogy ilyen jól keres, amúgy a nők is dolgoznak – de hogy nekik ott van Amerika, az biztos.

És még ezer más téma, akadnak köztük egészen idióták és építők is. Valamire mind jó. Megtanulhatjuk belőle, hogy a világ sokszínű, amit nem ismerünk, az még nem biztos, hogy nincs is. És: Amerika nem olyan, mint a hollywoodi filmekben. És azt is, hogy nincs még egy ország, ahol annyi kövér ember élne, mint ott.