Borzalmak vására - Szervkereskedők: rémhírek és a nemzetközi adatok

A nemrég eltűnt 19 éves Rinyu Patrikot egy ukrán kamionossal látták utoljára. Édesanyja arra gyanakszik: a fiát szervkereskedők hurcolták el vagy szexrabszolgaként tartják fogva. Szinte naponta szólnak a hírek eltűnt fiatalokról, sokaknak sohasem bukkan a nyomára a rendőrség. A hozzátartozók a legvégsőkig reménykednek, miközben a legsötétebb gondolatok fordulnak meg a fejükben. Gyakran bebizonyosodik, hogy az eltűnt fiúkat és lányokat prostitúcióra kényszerítették, míg a szervkereskedelem hazánkban nem igazán téma. Időnként felüti a fejét egy-egy rémhír, mint legutóbb is, amikor szervkereskedelemmel foglalkozó kínai vállalkozókkal riogattak az egyik településen.

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól tudakoltuk, jogosak-e a szülői aggodalmak, került-e már a látókörükbe ilyesféle eset, tudnak-e nemzetközi hálózatokról. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata elmondta: – A rend őrségnek nincs tudomása szervkereskedelemre utaló cselekményről, vagy ami az ahhoz kapcsolódó bűnszervezettel mutatna összefüggést. Nem tudunk róla, hogy kifejezetten emberi szervek megszerzése, értékesítése céljából valósítanának meg más bűncselekményt, például emberrablást, emberölést, testi sértést.

A szervkereskedelem világszerte virágzik, hiszen a kereslet felmérhetetlen. Csak az Egyesült Államokban több mint 120 ezer ember vár szervátültetésre – a többségük vesére –, ezzel szemben az évente elvégzett transzplantációs műtétek száma mindössze 29 ezer. Évente 10 ezren halnak meg vagy válnak gyógyíthatatlanná az USA-ban, mielőtt hozzájutnának az életmentő műtéthez. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a világban évente átültetett 70 ezer veséből minden ötödik a feketepiacról származik, ahol a fél máj és szem, a bőr és a vér is árucikk. Hogy az életmentésen túl mekkora biznisz mindez, arról a számok árulkodnak. A legkiválóbb magánklinikákon a tehetős betegektől 150 ezer dollárt „zsebel be” a kórház, míg a donorok alig 15 ezer dollárt kapnak az „ajándék szervért”. Ennél még a nepperek, vagyis a beszerzők is jobban járnak: egy-egy üzleten 50 ezer dollárt keresnek. A szervkereskedelem ellen küzdő szervezetek adatai alapján a legfőbb veseimportőr az Egyesült Államok, Kanada, Izrael és Szaúd-Arábia, a legnagyobb exportőr pedig Kína, India, Egyiptom, Moldávia és a Fülöp-szigetek. Kutatások szerint ma már alig akad olyan szegény ázsiai falu, ahol a 18–50 év közötti lakosságnak két veséje lenne. Az élő szervezetből átültetett szerv sokkal többet ér, mert kétszer annyi ideig bírja, mint a halott donoroké. A világgazdasági válság mélypontján, 2012-ben jelentősen megnőtt a donorok száma. Irán kivételével mindenhol bűncselekménynek számít a szervkereskedelem, mégis kevesen kerülnek lakat alá.

Az Európa Tanács (ET) megcélozta a szerv kereskedelem megakadályozását, erről tizennégy európai állam a spanyolországi Santiago de Compostelában írt alá együttműködési megállapodást. Az ET hangsúlyozza: „Az emberi szervek illegális eltávolítása és az azokkal való kereskedés súlyos jogsértés.”

A szervkereskedő bűnözők ellen csakis nemzetközi együttműködéssel lehet hatékonyan fellépni, aminek az átfogó kereteit teremti meg az egyezmény.