Az átalakítás az elnevezéseket sem kíméli: borítékolható, hogy nagy kavarodás lesz a fejekben

A speciális szakiskolából szakiskola lesz, s amit eddig szakiskolának hívtunk, jövőre szakközépiskolának, a szakközépiskolákat pedig szakgimnáziumnak kell nevezni. – Az a fő baj ezzel az átalakítással, hogy nagy kavarodást okoz a fejekben – kezdi sorolni a nehézségeket Juhász Ágnes szakértő, az Agóra Oktatási Kerekasztal csoport tagja. – Mit takarnak az elnevezések? Melyik oktatási intézmény milyen képesítést nyújt? Az átalakítás után a jövőben a szakközépiskolák – tehát a mostani szakiskolák – három év szakmai képzést adnak, utána pedig a lehetőséget, hogy két év alatt érettségit szerezzenek a tanulók. De ha marad a mostani tanterv, az első három év alatt a középiskolai tananyag negyedét sem tanulják meg a diákok. Két év alatt pedig ekkora lemaradást behozni gyakorlatilag lehetetlen. Ám a kormány elmondhatja, hogy 2016 szeptemberétől több érettségit adó intézmény lesz az országban. Elvileg legalábbis.

Minek nekünk érettségi?

A szakértők az érettségi jelentőségét vitató kormányzati érvekkel nem értenek egyet. Januárban jelent meg „Az érettségi védelmében” című tanulmány, melyben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársai bizonyítják: érettségivel sokkal könnyebben, jobban lehet elhelyezkedni. Egyetért ezzel Juhász Ágnes is: – Az érettségi és a szaktudás együtt a munkavállalásban minden esetben többet ér, mint csupán a szakma önmagában. Az átalakítás után viszont a tanórák többségén a fiatal csak a szakmáját tanulja.

Veszélyes az is, ha szigorú keretek közé szorítják, egyáltalán milyen szakmát tanulhat a diák. A piaci igényeket évekre előre felmérni ugyanis lehetetlen. Meglehet, az egyik évben sok asztalosra van szükség, ám könnyen előfordulhat, hogy mire a gyerek végez, már telített a szakmája. Ilyen esetben lenne jó, ha nem csupán egy bizonyos munkakör gyakorlatát tanulná meg. Az érettségivel rendelkezők könnyebben tanulnak és képzik magukat, gyorsabban alkalmazkodnak az új helyzetekhez. A középiskolai érettségi rendszer leépítése a társadalmi egyenlőtlenséget növeli.

Kamaszok döntéshelyzetben

Bojár Gábor vállalkozó, a Graphisoft társalapítója azt tanácsolja: „Ne azt nézd, hogy most éppen mire van a legnagyobb kereslet, mert az gyakran változik. Azt nézd, Te miben vagy a legjobb, és arra találd meg a megfelelő keresletet.”
– Ezzel csak az a gond, hogy a 14 éves gyerekek többsége még nem érett a pályaválasztásra, nem tudja, miben a legjobb, mivel is szeretne foglalkozni – magyarázza Juhász Ágnes. – Pedig döntenie kell, s ekkor választ szakiskolát. Ha a tanulmányok megkezdése után mégis úgy látja, hogy valami más érdekli, már csak nehezen válthat, mivel a specializálódott gyakorlati képzés leszűkíti a lehetőségeit. A törvénymódosítás kevés pozitívuma közé tartozik, hogy a 9. osztály elvégzése után lehetőség nyílik évet ismételni: új szakot választhat a diák, amit később már nagyon nehéz. Ráadásul a jelenlegi törvénymódosítás a szakgimnáziumokban – azaz a mostani szakközépiskolákban – szintén csökkenti az általános képzés óraszámát, ami a felsőoktatásban is csak a szakirányú továbbtanulást teszi lehetővé.

A szakértő azt javasolja a pályaválasztás előtt álló diákoknak, hogy alaposan tájékozódjanak, milyen tanulmányi lehetőségekkel számolhatnak. Készüljenek B tervvel is, mert nem biztos, hogy amire az idén lehetőség nyílt, az jövőre is tanulható. S ami a legfontosabb: ne becsüljék le az érettségi értékét.