Igenek és nemek - Mi történik, ha nincs egészséges határ?

A legtöbb ilyen ember azért mond gondolkodás nélkül igent, mert attól fél, hogy különben nem szeretik. Az önfeláldozó cselekvés mellé mindig jár egy kis dicséret és elismerés, amire sokan ki vannak éhezve – vélekedik Szegő Andrea pszichológus. – A megfelelési kényszer lehet egyfajta modellkövetés, vagyis a szintén ezzel küzdő szülőről mintázott magatartás. Kialakulásában szerepet játszhatnak a kora gyermekkori, kisiskoláskori, főként szülői, de akár pedagógusi elvárások is, és jelentősége lehet a testvérsorrendnek is. A baj akkor kezdődik, ha a „jó cselekedet” átcsap mártírszerepbe, és nem őszinteségből, hanem kényszerből fakad – állítja a szakember.

Ha nincsen egészséges határa az „igeneknek”, akkor egy idő után felgyülemlik a stressz, és nem ritkán ellenszenv alakul ki az iránt, aki állandó kérésekkel és feladatokkal ostromolja a célszemélyt. Hiszen az általában egyértelmű a környezet számára, hogy kit lehet a végtelenségig terhelni.

– Egy folyamatos teljesítési helyzet nehezedik az emberre, hiszen mindig, mindenhol és mindenben jónak kell lenni. Ez lehetetlen, ezért idővel kialakul a belső feszültséggel és szorongással járó stressz. Mert a saját vágyak nem kerülhetnek felszínre, nem valósulhatnak meg – mondja Szegő Andrea. – Az állandó elfojtás neurózishoz, fóbiákhoz, pániktünetekhez vezethet, ami akár olyan pszichoszomatikus betegségeket produkálhat, mint a nyombélfekély vagy szív- és érrendszeri elváltozások.