9/11
Az emberiség jelentős része emlékszik arra a huszonöt évvel ezelőtti napra, amikor egy utasszállító repülőgép belecsapódott a New York-i ikertornyok egyikébe, majd egy másik a másikba. Ott van az agyunkban a pillanatfelvétel a televízióban látott terrortámadásról, a pszichológia úgy hívja ezt, hogy villanófény-emlékezet, azaz vakuemlékezet. Egy olyan rendkívül részletes és élénk emlék, amely egy nagyon fontos, váratlan vagy megrázó közösségi esemény megismerésének pillanatában rögzül az agyunkban, mintha csak egy vaku fényképezne. 9/11. Mindenkinek ugyanazt jelenti. Eltelt 25 év.
Fotó: SETH MCALLISTER
Fotó: SETH MCALLISTER Jómagam fiatal újságíróként egy budapesti szerkesztőségben ültem azon a napon, s amit láttam, azt gyakorlatilag nem tudta feldolgozni az agyam. Tanácstalanul néztük kollégáimmal a televíziós közvetítést, s nem is értettük, hogy a valóságot érzékeljük-e. Fel tudom idézni a szerkesztőségi szobát s a becsapódás pillaanatát. Ez a vakuemlék a hirtelen, nagy jelentőségű vagy sokkoló hírek hallatán alakul ki, maga a modern pszichológia is a 2001. szeptember 11-i terrortámadást írja le a rögzülés egyik előidézőjeként.
Aznap nem is írtam semmit, a másnapi újságban nem volt cikkem. Viszont pár nap múlva ott voltam Ferihegyen, amikor a terrortámadás utáni első New York-i járat leszállt sok-sok magyarral…
Fotó: AFP
A rettenet
New York belvárosa, Manhattan déli része fölött – helyi idő szerint – reggel háromnegyed kilenckor tűnt fel egy szokatlanul alacsonyan szálló gép. A Boeing 767-es belevágódott a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) egyik tornyába, körülbelül a nyolcvanadik emelet magasságában. Óriási lyuk keletkezett az épületen; szemtanúk szerint sikoltozó, égő ruhájú emberek ugráltak ki az ablakokból, s mindent elborítottak az üvegszilánkok és a füst. Tizennyolc perccel később egy másik gép érkezett, és a másik toronynak csapódott neki.
New York fölött tűzlángok csaptak fel, és sűrű, fekete füst borult a városra. Egy bő órával később a WTC déli tornya, majd nem sokkal ezután az északi is összeomlott. Rudolph Giuliatti, New York polgármestere Manhattan déli részének azonnal kiürítését rendelte el. Az utcára özönlött, pánikba esett emberek azt sikoltozták: „Meg fogunk halni!” Szemtanúk szerint az emberek többsége futva menekült a lángba borult tornyok közeléből, és a metrókban keresett menedéket. A városban több százan égtek meg tetőtől talpig – mondta a Reutersnek Steven Stern, a Greenwich Village-i St. Vincent kórház orvosa. A kórházak sürgős véradásra szólították fel a lakosságot.
Később Pittsburgh mellett lezuhant egy utasszállító repülőgép, ez a hírek szerint a United Airlines Newark–San Francisco járata volt. A United Bostonból Los Angelesbe induló gépe eltűnt, de az illetékesek szerint elképzelhető, hogy ez zuhant a Pentagonra. A négy gépen összesen 266 ember utazott. A New York-i eseményekkel párhuzamosan támadások érték a fővárost, Washington DC-t is. Repülőgép csapódott be a védelmi minisztérium, a Pentagon épületébe, amely részben összeomlott. Megsemmisült a katonai irányítóközpont és a katonai vezetők irodái. A robbanás nyomán tűz ütött ki. Lángok csaptak fel egy washingtoni bevásárlóközpontból is.
Washingtonban is eluralkodott a pánik, elrendelték a rendkívüli állapotot. Kiürítették a Fehér Házat, az épületben tartózkodó turistákat rendőri segítséggel menekítették ki. George W. Bush amerikai elnök megszakította floridai útját, és első beszédében elítélte a terrorista akciót. Utasítást adott az összes illetékes szervnek, hogy a katasztrófaelhárítás mellett teljes erővel folytassák a tettesek felkutatását. Bush biztonsági okokból nem tért vissza Washingtonba, átmenetileg egy különleges helyzetekre fenntartott, meg nem nevezett luisianai bázisra vitték. Az amerikai hatóságok rendőröket és a nemzeti gárda egységeit vezényelték a New York-i terrortámadások helyszínére, és riadókészültségbe helyezték az Egyesült Államok fegyveres erőit is. A Fehér Ház környékét automata fegyverekkel felszerelt járőrök vigyázták. A merényletek hírére lezárták az összes amerikai repülőteret, a bejövő gépeket kanadai városokba irányították. Ilyen intézkedésre még nem volt példa az Egyesült Államok történetében.
Aznap és másnap
2001. szeptember 11. Az Egyesült Államok történetének gyásznapja, a terror legsötétebb órái, az emberi fanatizmus és az emberi védtelenség drámai találkozása, Pearl Harbor II., a hírszerzés és a véderők totális kudarca, egy új korszak kezdete, amikor a terrorizmus háborúvá fokozódik – a megdöbbent és megalázott metropolisokból ezekkel a mondatokkal kezdték tudósításaikat a műsort megszakító híradók. Élő adásban nézhette az emberiség a New York-i Világkereskedelmi Központ és a washingtoni hadügyminisztérium, a Pentagon összeomlását.
Másnap írták a magyar lapok: Példátlan terrortámadás érte tegnap New Yorkot és Washingtont. A terrorakciók következtében leomlott a NewYork-i Világkereskedelmi Központ két tornya, és részben megsemmisült a washingtoni védelmi minisztérium, a Pentagon épülete. Mindhárom épületbe egy-egy eltérített repülőgép csapódott be. Egyelőre nem tudták, hogy a katasztrófában hányan veszítették életüket, de az áldozatok száma több száz vagy akár több ezer is lehet.
Megdöbbent a világ
A Világkereskedelmi Központban 50 ezer ember dolgozik, s bár sokakat kimenekítettek, rengetegen bennégtek. Riadókészültségbe helyezték az Egyesült Államok otthon és külföldön állomásozó haderejét. A keleti parti kikötőkből hadihajók futottak ki a légtér védelmére, Washington fölött járőröző vadászgépeket láttak. Az európai légi közlekedés központjának számító frankfurti repülőtéren töröltek minden Észak-Amerikába induló járatot, a Lufthansa visszarendelte a már útban lévő gépeit. Berlinben a biztonsági szervek a kormányépületekre, a zsidó és az amerikai szervezetek házaira fokozott őrizetet rendeltek el.
Tony Blair brit kormányfő a legborzasztóbb, legmegdöbbentőbb eseménynek nevezte a New York-i World Trade Center elleni terroristamerényletet, Jack Straw külügyminiszter pedig egyenesen emberiség elleninek minősítette a támadásokat. Tony Blair miniszterelnök a legmélyebb együttérzését fejezte ki Bush elnöknek és az Egyesült Államok népének Nagy-Britannia nevében. Blair a tömeges terrorizmust napjaink új ördögének nevezte, amelyet olyan fanatikusok követnek el, akik semmibe veszik az emberi életet. Együttes fellépésre szólította fel a világ demokráciáit, összefogásra és közös harcra „a gonosz teljes kiirtásáért a világon”. Blair azonnali tanácskozásra hívta össze a brit kormány nemzetbiztonsági tagjait. Az amerikai terrortámadások hírére a londoni Cityben rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Jacques Chirac francia elnök megszakította a franciaországi Bretagne-ban tett látogatását. Az államfő élő tévébeszédben szörnyűségesnek nevezte a terrortámadást és szolidaritásáról biztosította az amerikai népet. Putyin orosz elnök táviratban üzente Bush amerikai elnöknek: „Ilyen embertelen cselekedetek nem maradhatnak büntetlenül.” Az amerikai terrortámadások után teljes harckészültségbe helyezték az orosz légierőt és légvédelmet is. Izrael felajánlotta segítségét az Egyesült Államoknak a területe ellen elkövetett sorozatos támadásokat követően. Az Európai Unió a leghatározottabban elítélte a terrorcselekményeket.
Fotó: Mario Tama
Masszív monstrumok
A World Trade Centert 1964-ben kezdték el építeni, a két acélszerkezet 1971 tavaszára készült el, és 1973-ra befejeződött az ikertornyok építése. A Világkereskedelmi Központ összes alapterülete 406 ezer négyzetméter, irodáiban ötvenezer alkalmazott dolgozott, és naponta nyolcvanezren fordultak meg ott. A 104 lift közül egyesek minden emeleten, mások csak bizonyos szinteken álltak meg. A felső szinteken étterem és bár is volt, továbbá kilátó és kiállítóterem. A tornyok alatt külön vasúti pályaudvar is létesült. Az épületkomplexumhoz egy nyolcemeletes vámhivatal és két kilencemeletes irodaépület tartozott. A World Trade Center volt New York legmagasabb épülete, s az Egyesült Államokban csak a chicagói Sears–Roebuck Building magasabb.
Az épület szerkezetét úgy alakították ki, hogy ellenálljon egy 6-7-es erősségű földrengésnek, azzal azonban az építők sem nagyon kalkulálhattak, hogy egy üzemanyaggal együtt csaknem 200 tonnás repülőgép landol a felső emeletek egyikében.
Emlékeink
A vakuemlékezet (villanófény-emlékezet) fogalma Roger Brown és James Kulik tudósok szerint „olyan körülményekre vonatkozó emlékezet, amelyben rögzítjük a nagyon meglepő, fontos vagy érzelmileg megrázó eseményeket”. Kutatásaik alapján (Kennedy-gyilkosság, Reagan elleni merénylet, Challenger-katasztrófa, Antall József halála, 9/11) arra a következtetésre jutottak, hogy a vakuemlékek kapcsán „nem is a kiváltó hír részleteit őrizzük meg fotografikus hűséggel, hanem olyan személyes részleteket, mint hogy hol voltunk, mit csináltunk, amikor meghallottuk a hírt”. A vakuemléket kísérő érzelmi szótár olyasmikből áll, mint például megrendültség, elérzékenyülés, meglepődés, megdöbbenés, csodálkozás, bizonytalanság, aggodalom; ahol ilyesmi nem fejeződik ki, ott az emlék sem őrzi élő minőségét. Nem a hír ténye, hanem – egy fényképhez hasonlóan – annak a megélése vésődik bele az emlékezetünkbe.
Fotó: AFP
Az első napok krónikája
1 Az Egyesült Államokban kedden eltérített negyedik repülőgép fedélzetéről a hozzátartozóknak küldött utolsó telefonüzenetek alapján biztosra vehető, hogy az utasok felvették a harcot a géprablókkal, s ennek következtében a gép lezuhant, de nem érte el a terrortámadás kiszemelt célpontját. A fedélzetről érkező telefonhívások egy részét rögzítette a szövetségi rendőrség (az FBI), s ezeken a zavaros háttérzaj, sikolyok és kiáltások között két férfi üzenetei egyértelművé teszik a történteket. A 31 esztendős Glick mobiltelefonján felhívta feleségét, Lizt, és közölte vele, hogy a gépet eltérítette három közel-keleti külsejű férfi. Glick akkor határozta el, hogy a többi utassal összefogva felveszi a harcot a terroristákkal, amikor megtudta, hogy egy gép már becsapódott a Világkereskedelmi Központba. Hasonló történetről számolt be egy másik utas családja is.
2 Valódi fantomváros képét mutatta helyi idő szerint kedd éjjel az előző nap terrortámadást átélt New York: a katasztrófa helyszínét az égő emberek repülését is magában foglaló pusztítás képei jellemezték, míg a világváros többi részén síri csend honolt. Kedden a polgárokat arra kérték, ne menjenek Manhattan érintett részébe. Az iskolákban szünetet tartanak, a dolgozókat felszólították, lehetőleg vegyenek ki szabadságot. A kereskedőket óva intették attól, hogy a katasztrófahelyzetet kihasználva nyerészkedni próbáljanak. A város legnagyobb terei közé tartozó Union Square-en több száz ember imádkozott és virrasztott kedd éjjel az elhunytakért. Táblákon békejelképet, John Lennon-verseket, imádkozásra és a tragédián való felülemelkedésre szólító feliratokat hordoztak.
3 A beszámolók szerint egyébként az emberek többsége még mindig nem fogta fel, hogy mi történt, akik pedig szemtanúi voltak a tragédiának, egyfajta szürreális álomként jellemzik a történteket. „Amikor az északi torony megremegett, olyan volt, mintha egy mozifilmet néznék” – nyilatkozta az egyik szemtanú, majd hozzátette: „Annyira bizarr volt, hogy azt vártad, egyszer csak megjelenik a rendező, és azt kiáltja: csapó!”
4 Oszama bin Laden kezében futnak össze a New York és a Washington elleni merényletek szálai – állítják mind többen titkosszolgálati információkra, illetve „megbízható” forrásokra hivatkozva. Bizonyíték még nincs, a 44 éves szaúdi milliárdos pedig tagadja, hogy részt vett volna a terrorsorozatban. Hozzátette azonban, hogy szívvel-lélekkel támogatja a keddihez hasonló „merész akciókat”. Oszama bin Laden – aki előkelő helyet foglal el az FBI körözési listáján is – 1957-ben született egy vagyonos szaúdi üzletember hetedik fiaként. Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok bejelentették, hogy hajlandók tárgyalni Oszama bin Laden esetleges kiadatásáról, ha az amerikai nyomozás bizonyítékokat tár fel a szaúdi milliárdos bűnösségéről.
5 Hihetetlen mennyiségben vásároltak amerikai nemzeti zászlót az emberek az utóbbi két napban az Egyesült Államok egész területén a New York és Washington elleni keddi terrormerényletek után. A legnagyobb amerikai kiskereskedelmi lánc, a Walmart üzleteiben kedden 116 ezer zászló került a pultra, szemben a tavalyi év forgalmával, amikor ugyanezen a napon csak 6400 zászló kelt el. A kereskedelmi lánc képviselője szerint nem átmeneti jelenségről van szó, a megugrott zászlókereslet jó ideig eltart még. Az AFP szerint a keddi tragédiák után a hazafiság hulláma söpört végig az országon: az emberek házaikat és kocsijaikat csillagos-sávos nemzeti lobogókkal díszítik.
6 A filmipar is lépéskényszerben. Hollywood, az amerikai filmfőváros stúdióiban komoly utómunkálatok folynak egyes készülő filmeken. Sorra írják ki a leendő felvételekből, illetve vágják ki az eddig elkészültekből azokat a jeleneteket, amelyek a New York-i panoráma korábbi két meghatározó épületét, a World Trade Center tornyait ábrázolják. Filmek bemutatási időpontjait kell emiatt elhalasztani. A filmszakmában most sokan úgy érzik, ízléstelen lenne a tornyokat új műsorokban mutogatni. A Sony Pictures, az egyik jelentős stúdió a Pókember című legújabb filmjének plakátját, amelyen a két torony csak tükröződve látható a főhős szemében, leszedeti. A televíziós műsorokat is készítő stúdiók újraértékelik egész műsorstruktúrájukat, szeretnék elkerülni, hogy a terrorizmust, összeesküvéseket ábrázoló részek adásba jussanak.
