Bedobozolt telefonok - 28 éves celebtanár portréja

A budapesti Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola pedagógusa, a 28 éves Balatoni József celebtanárnak számít a szó legjobb értelmében. Tanít, fejleszt, könyvet írt a diákok aranyköpéseiről, történeteiről. Az oktatás időszerű problémáiról is van véleménye. Sarkalatos kérdés például, hogy a hatalmas tananyag mellett nemigen jut idő a személyes készségek, képességek – mai szóval kompetenciák – fejlesztésére.

– A tananyag valóban rengeteg, történelemből mindenképpen. Most ott tartunk, hogy az ötödik év végére el kell jutnunk a középkorig, hetedikben pedig a II. világháborúig. Ez azért baj, mert a gyerekek nem érthetik még e korszakok összefüggéseit. Az idén a nyolcadikos tankönyv csak szeptemberben jelenik meg, akkor szembesülünk vele, mit is kell oktatnunk – világít rá a nehézségekre. – Sokkal színesebben is taníthatnánk, hiszen jó ideje létezik az élmény- és a játékpedagógia, amikor a tanár nem visz központi szerepet, csupán egyfajta segítő, aki a háttérből irányít. Az óráimon a diákok rakják össze a tudnivalókat, amit én kiegészítek néhány adalékkal. Igaz, hogy ezek a játékok sok előkészülettel járnak: eszközöket kell készíteni, beosztani a csoportokat, a feladatokat. Bizony, sokkal kényelmesebb kiállni és előadni. Amikor a 12. évfolyamon az eszmerendszereket tanítottam, megkértem a gyerekeket, válasszák ki, melyiket követve éljen az osztály egy hétig. A liberalizmust választották. Ha úgy döntöttek, hogy kimennek az udvarra vagy elfoglalnak egy másik termet, megtehették. De amikor odajöttek, hogy segítsek elintézni valamilyen iskolai ügyet, figyelmeztettem őket: már nem vagyok a vezetőjük, hiszen elzavartak. Hamar megértették, hogy bármilyen rendszert is választanak, annak lesznek hibái.

A legtöbb szülő támogatná, hogy játékosan, élménydúsan teljenek az órák, de aztán aggódni kezdenek, hogyan lehet ezt értékelni, jegyet adni rá. – Ám ha van kézzelfogható eredmény, mint például egy plakát vagy videó, azt máris lehet osztályozni. Másrészt a gyerekek egymás munkáját is elbírálják, ami nagyon fontos az önértékelés kialakításához – világít rá a fiatal tanár.

Az osztályában három éve bevezette, hogy a diákoknak az óra elején a tanári asztalon álló dobozba kell tenniük a telefonjaikat. Alkalomadtán aztán kézbe vehetik, és kereshetnek információkat, képeket, fényképezhetnek, videózhatnak.

– A tekintélyalapú világnak jó ideje befellegzett, a mai gyerekek se a felnőttekre, se a tanáraikra nem úgy tekintenek, ahogy régen a szüleik vagy a nagyszüleik tették. Ma egy pedagógus csak úgy képes érvényt szerezni a mondanivalójának, ha a személyiségével hat. Meg kell találni azt az arany középutat, amikor még vicces, jó fej, akivel lehet beszélgetni, de húzni kell egy határt, amit tilos átlépni. Ennek a legjobb módja, ha a diák és a tanár között partneri kapcsolat alakul ki. Őszintének kell lenni velük, akkor is, ha jó történik, akkor is, ha rossz. A jót pedig mindig észre kell venni, nem szabad természetesnek tartani, mert idővel a gyerekek sem fogják értékelni megfelelően a saját teljesítményüket – mutat rá a hazai pedagógia egyik legnagyobb hiányosságára, a hibát kereső szemléletre Balatoni József. Pedig talán ezen a legkönnyebb változtatni…